A fagyálló diplomata

A hóvirág (Galanthus) neve görögül „tejet és virágot” jelent (Gala és anthos), és nem véletlenül lett a remény szimbóluma. Hiszen a hóvirág nem fázik, saját „fagyálló” rendszere van, a sejtjeiben lévő speciális fehérjék megakadályozzák a jégkristályok kialakulását, így a növény szövetei nem roncsolódnak, amikor a hőmérséklet fagypont alá süllyed.

Amellett, hogy tél végén először örvendeztet meg virágaival, a gyógyászatban is hasznos, ugyanis egy galantamin nevű vegyületet tartalmaz, amelyet ma már az Alzheimer-kór tüneteinek enyhítésére használnak az orvostudományban. Viszont a hóvirág hagymája mérgező! Ez a növény védekezése a rágcsálók ellen, így a pockok és egerek messziről elkerülik őket.

Régebben tavasz elején megindultak a hóvirággyűjtő túrák az erdőbe, ma már ne tegyük ezt, ugyanis  Magyarországon 2005 óta a kikeleti hóvirág természetvédelmi oltalom alatt áll.

A napfény imádói

A krókuszok (Crocus), vagy más néven sáfrányok, a tavasz legvidámabb színeit hozzák el a kertekbe a lilától az aranysárgáig. Nem csak az első igazi vidám szín a kertben, de a korán ébredő poszméhek és házi méhek számára a krókusz az életmentő első táplálékforrás.

Magas fehérjetartalmú virágpora segít a kolóniáknak az újrakezdésben. Imádja a napfényt, így a kertben is a napos részen van a helye. Érdekesség, hogy borús időben szorosan bezárják a kelyhüket, ez egy védekező mechanizmus, amivel az értékes virágport óvják az esőtől és a lehűléstől. Csak akkor nyílnak ki, ha elég fény és meleg éri őket.

Sokszor felmerül, hogy ehető virágok-e? A válasz határozott nem! Bár a krókusz magyar neve sáfrány, de a világ legdrágább fűszerét adó növény a Crocus sativus, amely nem tavasszal, hanem ősszel virágzik. A kerti díszkrókuszok csupán a szemünket gyönyörködtetik.

Miért bújnak ki ilyen korán? Ez egy evolúciós stratégia.

Amint megérkezik az igazi nyári hőség, ők már vissza is vonulnak a föld alá pihenni.