Szerző: Waum Konrád Hunor
A döntés egyértelmű jelzés a kormány részéről a mezőgazdasági ágazat felé, hogy a termelési infrastruktúrát érintő fiskális változtatásokat csak széles körű szakmai egyeztetés után kívánja bevezetni. A tervezett adó komoly bizonytalanságot okozott a kertészeti és növénytermesztési ágazatban, mivel közvetlenül érintette volna a beruházások megtérülését és a gazdaságok hosszú távú tervezhetőségét.
Az intézkedés visszavonása egy széles körű szakmai és társadalmi vita eredménye, amelyet a mezőgazdasági szereplők, különösen a zöldség- és gyümölcstermelők aktivizálódása váltott ki. A tervezett adó bevezetését sok gazda túlzott pénzügyi terhekkel járónak és a termelési feltételek rontásának tekintette, különösen olyan időszakban, amikor a mezőgazdaság már így is szembesül növekvő inputköltségekkel és piaci nyomásokkal.
Az eredeti adótervezet
A 2025-ben elfogadott jogszabály részeként szerepelt volna, hogy a mezőgazdasági célú épületek, amelyek eddig adómentesek voltak, 2026-tól helyi építményadó alá esnek. Ez érintette volna az üvegházakat, fóliaházakat, silókat és egyéb mezőgazdasági létesítményeket, amelyek eddig a helyi adók alól mentesültek.
A mezőgazdasági közösségek és szakmai szervezetek heves kritikával illették a tervezetet. A tiltakozások fő érvei között szerepelt, hogy:
- az agrárépítmények jelentős része nem piaci jellegű, hanem termelési funkciójú létesítmény, így nem tekinthető „adóalanynak” a közönséges ingatlanokhoz hasonlóan;
- az új adó további terheket ró egy már eleve költségérzékeny ágazatra;
- az intézkedés csökkentheti a mezőgazdasági beruházások ösztönzését, különösen a kis- és közepes gazdaságok esetében.
Válaszlépések és adómentesség megerősítése
A vitára való tekintettel a pénzügyminiszter bejelentette, hogy a 2026-os adórezsim teljes mentességet biztosít a növényházak és hasonló építmények számára, gyakorlatilag visszaállítva a korábbi szabályozást. A tervezet alkalmazását 2027-re tolták ki, de az érintett adókat bevezető cikkelyek hatályba lépése előtt további jogszabály-módosítások várhatók.
A változásokat a kormány azzal indokolta, hogy a mezőgazdasági termelők stabilitást és kiszámíthatóságot igényelnek, különösen a makrogazdasági kihívások — például az energiaárak és a mezőgazdasági inputok drágulása — közepette. A teljes adómentesség lehetőséget ad a gazdálkodóknak arra, hogy nagyobb hangsúlyt fektessenek a termelés fejlesztésére és a piaci versenyképesség növelésére.
A romániai döntés jól mutatja, hogy a termelési célú agrárinfrastruktúra megadóztatása érzékeny kérdés a térségben, és komoly szakmai egyeztetést igényel. A magyar agrárszereplők számára intő jel lehet, hogy az ilyen jellegű fiskális változtatások hosszú távon a beruházási kedvet és a versenyképességet is befolyásolhatják, különösen a kertészeti ágazatban, ahol a beruházások megtérülése eleve hosszabb időtávon valósul meg.
Waum Konrád Hunor
