Itthon felerősödik a többlet hatása
Ha Németországban, 1 százalék a többlettej, az – ha mindet ide hoznák – Magyarországon 30-40 százalék pluszt jelentene – érzékeltette a mértékeket Gamos András szaktanácsadó, a paksi székhelyű Milkmen Kft. korábbi ügyvezetője, illetve a tejtermelőket összefogó Dunamelléki Szövetkezet volt elnöke, aki szerint a magyar piacot nyomja az olcsó import – még ha persze nem is ilyen mértékben.
De a tejpiacon régi igazság, hogy már 1-2 százaléknyi többlet fel tudja borítani az egyensúlyt. Magyarországra a feldolgozott termékek jönnek be, mi pedig nyerstejet exportálunk. Az import azért nagyon olcsó, mert olyan tételeket hoznak be, amelyektől nagyon szabadulnának nyugat-európai feldolgozók.
Az ekkora árengedménnyel beérkező termékekkel pedig a magyar feldolgozók esélytelenek versenyezni, függetlenül az országon belül túltermelés volt-e – magyarázta.
Az agrártárca már tavaly év vége óta többször is kommunikálta, milyen segítséget nyújtott a tejágazatnak, illetve idén új eszközt is bevetettek. Nagy István agrárminiszter arról számolt be, hogy a tárca folyamatos egyeztetéseket folytat a termelőkkel és a feldolgozókkal, valamint a kiskereskedelmi láncokkal is, hogy utóbbiak a magyar tejet és tejterméket részesítsék előnyben. Ezen felül regisztrációt vezetek be az importtejre és tejtermékekre, hogy – mint a miniszter hangsúlyozta – „nehezebben tudjon bejönni az olcsóbb külföldi termék”.
Marketing és tejautomata
Ezen felül tejmarketingkampányt indítanak a magyar tejtermékek népszerűsítésére és azzal is kibővítették a tejértékesítési lehetőségeket, hogy az oktatási intézmények tanév közben is becsatlakozhatnak az óvoda- és iskolatej-programba. A szerződés nélkül maradt termelőknek pedig tejautomaták beszerzésére ír ki pályázatot a minisztérium, amely keretében egymillió forint értékű eszközöket lehet majd beszerezni 90 százalékos támogatási intenzitással.
A miniszter emlékeztetett arra is, hogy a Magyar Államkincstár decemberben már megkezdte a termeléshez kötött tejhasznú tehéntartású támogatás kifizetésének második ütemét, így több mint háromezer termelő jutott 7,5 milliárd forinthoz. Ősz óta az ágazati szereplők célzott támogatására fordított összeg meghaladta a 32 milliárd forintot.
Nagy az árnyomás
A piaci szereplők beszámolói szerint egyes magyarországi feldolgozók nagy készlettel rendelkeznek, és a lejáró termelői szerződéseket nem újították meg, ami egyfajta pánikhangulatot okozott.
A 120-130 forinton kötött első szerződések gyakorlatilag beárazták a magyar tejpiacot, hiszen az ilyen áron felvásárolt tejből készült termékek „szembejöhetnek” a többiekkel a polcokon, így a feldolgozók szerződéseikben most ezt az árat igyekeznek követni.
Eközben ugyanakkor még a jobb tejtermelők önköltsége is 170 forint körül van egy kilóra vetítve – erősítette meg lapunknak Gamos András. Ezalatt 40-50 forinttal már hatalmas veszteséget kell elkönyvelniük.
Azok sem feltétlenül lehetnek boldogok, akiknek nem decemberben, hanem valamikor évközben jár le a szerződésük. A feldolgozók ugyanis a meglévő élő szerződéseiket is igyekeznek módosítani olyan szintre, hogy elbírják a versenyt a dömpingáron bejövő termékekkel – ez a szint pedig jóval az önköltség alatt van – mondta Antal Gábor.
