– November végétől, december elejétől márciusig van idő a négy hektárt megmetszeni, még ha esik is, vagy annyira hideg van, hogy nem lehet kimenni a területre. Nyáron viszont gyakran rohanni kell, hogy időben minden készen legyen.

Egyre nehezebb jó tölgyet találni

Mi az, amitől különlegesek a tokaji borok? A szakember véleménye szerint számít a talaj, a klíma. Itt vannak a hegyek, 5-6 kilométerre a Bodrog, onnan jön a pára. Az ásványosság más ízt adhat a bornak, sokkal teltebbek.

– Lehet, hogy túlságosan lokálpatrióta vagyok, de nekem jóval testesebbnek tűnnek a hegyaljai borok, még ha tartályban is érleltük – fogalmazta meg véleményét.

Amikor a saját borkészítéséről faggatom, elmondta, bár technológiaigényes ágazat, de nem is a borászattal, inkább az értékesítéssel van probléma. Szükség lenne a marketingre is. Felépült három közösségi borászati feldolgozó üzem a borvidéken, ami segítséget jelenthet a kis bortermelőknek.

– Egyszer szerettem volna palackoztatni saját bort, de 400 liter alatt nem vállalták, mert a töltősor nagyobb teljesítményű. Anyagilag sokkal jobban megéri ez a nagyobb borászatoknak, akik beszállítják a szőlőt, kipréseltetik, majd elviszik a mustot, minthogy a feldolgozóban használják az áramot, fizessék az embereket – mutatott rá.

– Azt mondják, hogy a világon három termőhely van, ahol a legjobb a tölgyfa. Amerikában egy folterdő, aztán Franciaországban meg Magyarországon a Zemplénben. Ezeken a helyeken nőtt tölgyfákat kiválóan lehet hordókészítésre használni akár a talaj ásványianyag-tartalma, akár a szálsűrűsége miatt. Arra van szükség, hogy lassan nőjön, sűrű legyen a szövete, mert akkor nem engedi át a folyadékot – figyelmeztetett a kádárlány, hogy mindenki igyekszik zempléni tölggyel dolgozni, de az is előfordul, hogy vegyítenek közé más helyről származó fát is. Ennek egyik oka, hogy egyre kevesebb a megfelelő tölgy a Zemplénben. A szakember azt is elárulta, hordókészítéses kísérlet volt szakdolgozatának témája. A zempléni mellett kipróbáltak más fafajokat, ha elfogy a tölgy, akkor mivel lehetne helyettesíteni. Az államvizsgán kapta a kérdést, szerinte mennyi ideig elég még a zempléni tölgy, akkor 50 évet mondott. Azóta eltelt 15 év, de a borászok egyre kevesebb hordót keresnek, ezért lehet, hogy 60 esztendő lesz az az 50 év. Hordókészítésre a 80-100 éves fák a legalkalmasabbak, ezek elég vastagok, hogy dongát vágjanak belőle.

A tölgyet, az akácot boroshordónak, az eperfát meg a gyümölcsfákat inkább pálinkáshordónak szokták használni. A közelmúltban szilvából készítettek kishordót, szintén pálinka érlelésére.

– A szakdolgozatomhoz négy másik fafajt próbáltunk ki. A tölgy mellé jött az akác, hozzá kipróbáltuk a gledícsiát és a hársat. Volt egy újkori technológiával készült tölgyfahordó, ahol csak pörköltük a belsejét. De csináltunk egy régi technológiás fahordót is, amit hagyományosan úgy raktak össze, hogy begyújtották a belsejét, így keletkezett egy szenes felület és abban erjesztették a mustot, ami az erjedéssel letisztult, és utána már csak bort érleltek benne.

– osztotta meg tapasztalatait, amit a Hárslevelűvel szereztek.