Fagyhatások a vetésekben

A szakember szerint különösen az érzékenyebb gabonafajták esetében okozhat károkat a fagy. Az őszi vetésű zab többnyire rendkívül fogékony, van úgy, hogy a levelek 90 százaléka is odavész, bár ennél a kultúrnövénynél már jelentősebbek a fajtabeli különbségek. A búzáknál nagyobb a fajták közti különbség, de általában a jelenlegi, Magyarországon vezető fajták közt nincs nagyon fagyérzékeny.

Tavaly ősszel, az őszi árpa esetében eléggé gyakori volt a hálózatos levélfontosság (Drechslera teres). A nekrotróf kórokozó, vagyis az elhalt részeken is megtelepedni képes növénypatogén gomba át is fertőzött az árvakelésekről a fővetésekre.

Tehát ha elhal a kórokozó alatt a levél, abszolút ,,nem zavarja” a gombát, mondja a szakértő. Megkezdi a konídiumok (ivartalan szaporítóképletek) termelését, és amint a hó olvadásnak indul, utána azok fertőzik a még ép zöld levélfelületeket. A lisztharmat, rozsdás megbetegségek esetében számít a növény állapota, vagyis csak az élő növényt képesek fertőzni (biotróf kórokozók).

A ködös időjárás, a hótakaró elzárják az őszi vetéseket. Nem látnak napot, ez a lisztharmat számára kedvezőtlen körülményeket teremt. Az alapvetően opportunista, szinte mindent kibíró biotróf kórokozó fejlődéséhez zöld növényi részre van szükség, amelyből az árpa esetében sok van. A novemberi kelésű búzák azonban nem igazán tudtak erősödni a hó előtt.

A lisztharmat szaporítóképleteinek termelődéséhez sok napsütés szükséges, tehát, ha hónapokig nem lát napfényt, nem is fog szaporodni.

Élettani sárgulás kilátásban

Árpa esetében számítani kell arra, hogy a nagy tömegű hó olvadása következtében a tápanyagok, különös tekintettel a nitrogénre, kimosódhatnak a talaj felső rétegéből, melyet az állomány sárgulása, kénsárga szín jelez. Különös figyelmet kell hát szentelni a tápanyag-utánpótlásnak, hiszen végső soron ezzel alapozhatjuk meg a termést, erősíthetjük meg a növények kondícióját.

Az említettek mellett számos elem, tehát vas, mangán, réz, cink a vízzel telített, levegőtlen talajokban, -oxid, -hidroxid formába kerül. Ezek vízoldhatatlanok, a növény nem képes fölvenni, táplálékhiányban szenved. Fontos, hogy amikor a növény levelein már látszanak a tünetek, vagyis a levélvég felől elkezd pöttyösödni, majd száradni, valamint sárgulni, akkor már elég késő lesz a védekezés.

Alapvetően az, hogy most sok hó van, az pozitívum. Az őszi porszáraz talajokat áztató novemberi első csapadékhullám nyom nélkül eltűnt, fejtegeti Hertelendy Péter. Idén kis szerencsével lassan fog beszívódni a hóolvadék és viszonylag gyorsan rá tudnak majd menni a gazdálkodók a szántóra növényápolási célzattal. Javasolt az állomány vizsgálata, függően a növényfajtól és fajtától. A szeptóriás levélfoltosság, egy mélyfekvésű, párás területre vetett fogékony búzaállomány esetében problémát okozhat. Ezeket érdemes kora tavasszal gombaölő készítményekkel megsegíteni, különben csak szenvedni fog a szárba indulásig. Kinevel két levelet, miközben elveszít egyet