A visszaesésben nagy szerepe volt a járványoknak.

Franciaországban a 2024 első félévéhez viszonyítva 1 százalékos termeléscsökkenésről számoltak be a fogyasztás 2,4 százalékos visszaesése mellett. Olaszország termelése az első negyedévben 4,5 százalékkal csökkent, a fogyasztás stabil volt.

Spanyolország az első félévre stabil termelést jelentett, Németország csökkenést, ahogy Lengyelország is. Hazánk és Ausztria volt talán az üdítő kivétel, ahol növekedés történt. Ez az országot tekintve persze örömteli és dicséretes, ugyanakkor a kontinens szintjén nem bírt jelentős befolyással.

A csökkenés hátterében már az első félévben is elsősorban a madárinfluenza-járvány (és Lengyelországban azzal egy időben a baromfipestis-járvány) állt, mely részben a konkrét állatleölések, részben pedig a korlátozó intézkedések, illetve a szülőpárállományok érintettsége miatt alapanyaghiányhoz vezetett. Európában 2025 első félévében 15,3 millió állatot öltek le a madárinfluenza vírusának megjelenése miatt, melyből 2,3 millió volt a pulyka. S bár mindenki bízott benne, hogy a nyár „elviszi a járványt”, a termelés újraindítását követően újabb súlyos gondokkal kellett szembesülni.

de jelentős állományokat érintő kitörésekről számoltak be Olaszország, Spanyolország, sőt a kacsavakcinázást már alkalmazó Franciaországban is. Mivel közvetlenül vagy közvetve érinti a pulyka termékpályát, néhány információ az egyes országokról.

Németországban súlyos, elsősorban Alsó-Szászországban koncentrálódó (az ország baromfiállományának kétharmada itt található) kitörések történtek. Mintegy 1,5 millió madarat – főként pulykát – kellett kivágni. A szakértői vélemények szerint a minimum 30 napos korlátozások vélhetőleg érinteni fogják az idei első félév termelési és vágási eredményeit, csökkenni fog a termelés. Mivel Németországban biztosítási rendszeren keresztül történik a kártalanítás, a járványban érintetteknek többek között azzal is számolniuk kell, hogy 3-5 euró/év biztosítási költséget kell megfizetni pulykánként (!), mely komoly extra gazdasági teher lesz a termékpályának. Hatósági oldalról a nagy állománysűrűségben látják a problémát (ott sincs meg a telepek közötti védőtávolság és az intenzív termelés keveredik a háztájival), egyben megerősödött a gondolkodás az esetleges vakcinázásról.

Lengyelország esetében az előző év kapcsán kifejezetten állategészségügyileg instabil helyzetről beszélhetünk. Európa legnagyobb baromfihús-termelője (és exportőre) 2025-ben 106 madárinfluenza-­kitörést szenvedett el, és e vírus miatt 8,6 millió madarat vágtak ki. Mindemellett (egy másik, szintén bejelentési kötelezettség alá tartozó betegség miatt) az 58 Newcastle-kitörés 6,3 millió madarat érintett. Ezek együttesen óriási gazdasági károkat okoztak. Ami azonban már minket is érint – európai és világszinten is –, jelentősen megváltoztak a baromfihúsok kereskedelmének körülményei. Ennek vannak pozitívumai (magas élőállatárak), melyeket az első félévben több termékpálya (csirke, pulyka) érzékelt, de vannak vagy lehetnek negatív eseményei is (kényszerértékesítések), amikor ezzel ellentétes folyamatok is történnek (pl: szeptembertől a csirkehúspiac). Mindemellett