Spanyolország esetében a nyár óta tartó kitöréssorozat, mely főként pulyka- és tyúktelepeket sújtott (jelentős számú vadmadáreset mellett), szintén befolyásolhatja az európai piacot. Adatbázistól (és a vizsgált időszaktól) függően 2,4–5 millió tojótyúk kivágásáról beszélnek (október 1-jétől november végig 2,4 milliós kivágás az EU-statisztikák szerint), de nagy számú (több százezer) pulykát is érintett a járvány.
A helyzet olyan súlyos, hogy jelenleg is 20 kilométeres megfigyelési zónák vannak érvényben, mely csökkenti az állományok telepítésének/hizlalásának lehetőségeit. Franciaország is küzd a járvánnyal, annak ellenére, hogy a kacsavégtermék-állományok kötelező vakcinázási programja már több mint két éve működik. Az országosan 30-as nagyságrendű kitörést ugyan zömében kacsatelepeken mutatták ki, néhány komolyabb pulykatelep is áldozatul esett, így közvetlenül mintegy 100-110 ezer pulyka és nevelőfelülete „esik ki” az elkövetkező hónapokban.
Olaszország esetében 18 kitörés történt, szétszórt földrajzi megoszlással, s valószínűsíthetően 20 nagyobb pulykahizlaló-telep végleges bezárása várható – amennyiben az olasz kormány (hasonlóan a hazai de minimis programhoz) forrásokat rendel az intézkedéshez.
Ezen felvezető gondolatok azért érdekesek, mert alapvetően befolyásolják mind az élőállatárakat, mind az értékesítési lehetőségeket.
Hazánkban az élőállat-felvásárlás mennyiségben nőtt (1. ábra). A 2025. I-IX. havi mennyiségek 7 százalék körüli növekedést mutatnak az előző évi ugyanezen időszakhoz viszonyítva. Mivel a 2024. évi élőpulyka-felvásárlást tavaly már a 44. heten utolértük, nem kell jóstehetségnek lenni ahhoz, hogy kimondjuk: nőni tudott az ágazat 2025-ben.
A takarmányárak esetében a 2025 eleji emelkedés megtorpant, a vizsgált háromnegyed év utolsó három-négy hónapjában inkább stagnálásról, illetve lassú csökkenésről beszélhetünk. A kombájntiszta kukorica ára 70 forint környékén alakult az ország középső részén, a beszállított, szárított kukoricáé 78 forint körül mozgott, míg a búza 70–72 forintért vásárolható (országrészenként természetesen különbségekkel). A szója esetében átmenetileg költségnövekedést okozott az EUDR-jogszabály alkalmazására irányuló törekvés (és igazoló, hitelesítő dokumentumainak!), szerencsére – az utolsó pillanatokban – ez ismét elhalasztásra került, a termény ára stabilizálódott. Bár egyes kiegészítők esetében a kínai termékeket büntetővám terheli, az alapanyagárak enyhe csökkenése miatt ez jelenleg nem jelent problémát.
Az átlagos havi hazai felvásárlási árakat mutatja be a 3. ábra. A cikk elején leírt – elsősorban járványra visszavezethető –okok miatt az élőállatárak – év elejétől kezdődően – nagymértékben nőttek. 2024 első háromnegyed évének átlagárai kereken 50 Ft-os különbséget mutatnak a 2025. évi időszaktól, míg a legnagyobb haviátlagár-különbség megközelítette a száz forintot élősúly-kilogrammonként.
Bevallom, kicsit aggódtam, hogy a sertéságazat piaci gondjai „átragadnak” a szektorra, de eddig úgy tűnik, hogy nem így lesz. Az élőállatokat a lengyel piacon a kapcsolatok minőségétől, ivartól függően 2,1–2,3 euró/kilogramm áron lehetett értékesíteni az év végén.
Talán az is megkockáztatható, hogy jelenleg adottak a feltételek a hatékonyságot javító fejlesztések és beruházások megfontolására, vagy a tartalékképzésre, hiszen bármikor jöhet nehezebb időszak.
Hazánkban az elmúlt (őszi) időszakban csak két madárinfluenza-eseményt és -esetet regisztráltak. Ha ez így maradna, kedvező piaci kilátásokra számíthatunk. Régen vártunk ilyen évre, évekre. A több nehéz esztendőt elszenvedett ágazat ragyogó kilátásokkal vágott neki az utolsó negyedévnek. Az összegzéssel később jelentkezünk.
Dr. Csorbai Attila
titkár, Magyar Pulykaszövetség
Spanyolország teljes baromfizárlatot rendelt el madárinfluenza miatt
