Hazai fejlesztések
A magyar kutatók és vállalkozások is bekapcsolódtak az állattenyésztést érintő innovációkba.
Az Európai Unió által támogatott RADIANT projekt például az alulhasznosított növénykultúrák – köztük egyes hüvelyesek és gabonafélék – értékláncait vizsgálja annak érdekében, hogy ezek a növények többféle módon legyenek hasznosíthatók az élelmiszer-, a takarmány- és az ipari feldolgozásban.
A programban közép-kelet-európai, így magyar vonatkozású kutatások és kísérleti termesztések is megjelennek, amelyek tapasztalatokat szolgáltatnak például alternatív fehérjenövények és stressztűrő gabonafajták termesztési lehetőségeiről.
Egy ilyen irányt képvisel az Agrofeed és a Széchenyi István Egyetem együttműködésében zajló fejlesztési program is, amelynek keretében fermentált takarmány-alapanyagokkal végeztek kísérleteket állattartó telepeken.
A vizsgálatok tapasztalatai szerint a fermentált takarmányok alkalmazása kedvezően hathat az állatok takarmányhasznosítására és általános kondíciójára, miközben a feldolgozás javíthatja az alapanyagok emészthetőségét és tápanyag-hasznosulását.
Az ilyen jellegű megoldások iránt a piacon is növekvő az érdeklődés, ami arra utal, hogy a körkörös takarmányozás elvei hazai környezetben is egyre inkább gyakorlati jelentőséget nyernek.
Fontos a szemléletváltás
A fenntartható megoldások népszerűsítése szempontjából fontos a szemléletváltás is. Egyre többen beszélnek arról, hogy a mezőgazdaság a „körforgásos gazdaság” alapelveit kell kövesse, például az emberi élelmiszerhulladékot rovarokkal etetjük meg, ezekből piacképes fehérjét és olajat nyerünk az állatok takarmányozásához, a rovarok maradéka pedig trágyaként hasznosítható.
Magyarországon ugyan a rovarevés embereknek még nem általános, de a takarmányozásban rejlő lehetőségekről már egyre többen beszélnek.
Az uniós takarmányozási előírások alapján, a Nébih felügyelete mellett jelenleg csak meghatározott rovarfajokból származó, feldolgozott takarmány-alapanyagok használhatók fel az állattenyésztésben.
A szabályozási környezet ugyanakkor folyamatosan változik, így a szakmai szereplők arra számítanak, hogy a jövőben – megfelelő kockázatértékelést követően – a rovartakarmányok felhasználási köre tovább bővülhet.
