Biotermesztésben is használhatók
A Nébih Termésnövelő anyagok adatbázisában nagy számban találhatók az utóbbi években ökológiai gazdálkodásban is engedélyezett készítmények. Az eligazodásban segítség lehet, ha a készítményeket összetétel és hatásmechanizmus alapján keressük célirányosan.
Az érlelt szerves trágya, komposzt, komposztált trágya, levélkomposzt, zöldtrágya mindegyike javítja a talaj szerkezetét, vízvisszatartó képességét és tápanyagellátását, összetételük jelentősen függ a kiindulási alapanyag minőségétől és beltartalmától. Az állatállomány csökkenésével szervestrágya-hiány tapasztalható az országban, és a felhasználást a szállítási költségek is jelentősen korlátozzák. Homok a kötött talajok lazítására, az agyagtartalom mérséklésére alkalmazható, használatával javul a feltalaj vízáteresztő képessége. A tőzeg a kötött talajokon lazításra, a szerves anyag növelésére, továbbá homoktalajokon a vízháztartás szabályozására kifejtett hatása miatt érdemel figyelmet.
A kijuttatható és kereskedelmi forgalomban kapható, engedélyezett mikrobiológiai készítményeket az alkalmazandó hatások alapján tovább csoportosíthatjuk. A szimbionta mikroorganizmusokra épülő készítmények főként a nitrogénkötésben részt vevő szimbionta baktériumokat (Rhizobium, Bradyrhizobium), valamint a foszfor és a mikroelemek mobilizálásában fontos szerepet játszó mikorrhiza gombákat (pl. Glomus sp.) tartalmaznak.
A cellulózbontásra alkalmas készítmények a növényi cellulóz bontásáért felelős baktériumtörzseket (Cellvibrio sp., Pseudomonas fluorescens, Cellulomonas cellulosea) tartalmazó oltóanyagok.
A komposztálási célra felhasználható készítmények cellulózbontó baktérium- és gombatörzsei elősegítik a cellulóz bontását, valamint felgyorsítják a komposztálási folyamatokat. A készítmények hatásmechanizmusának köszönhetően alkalmasak a szerves maradványok és hulladékok (állati trágyák, növényi maradványok) komposztálásának elősegítésére is.

Az elsődlegesen a talajon keresztül ható, termésnövelő hatású oltóanyagok a különböző tápelemek körforgalmában fontos szerepet betöltő mikroorganizmusokat tartalmaznak, mint például a nitrogén-körforgalomban fontos Azospirillum sp. vagy Azotobacter sp., a foszfor-körforgalomban fontos Bacillus sp. vagy Pseudomonas sp., valamint a mikroelemek feltáródását elősegítő mikorrhiza gombák, mint a Glomus sp.
Növényekre ható mikroorganizmusokat tartalmazó készítmények is léteznek, ezekben a Trichoderma sp. vagy az Arhtrobotrys oligospora, Coniotrhyrium minitans alkalmazhatók a növények kórokozói, kártevői elleni védelemben. Hasonlók a Viridis aurum, Chlorella vulgaris vagy egyéb algatartalmú oltóanyagok, amelyek a levélfelületen keresztül a növényi fejlődést serkentik.
Az utolsó csoportot a kombinált mikrobiológiai oltóanyagok alkotják, melyekkel az előzőekben ismertetett hatásmechanizmusok komplexen érhetők el.
A talajok sokoldalú funkciójában zavarok léphetnek fel, sérülhetnek. Komplex technológiák alkalmazásával ezen zavarok megelőzhetők, csökkenthetők és megszüntethetők.
Alany mint biológiai alap
Hazai és nemzetközi szinten is igen elterjedt az M9 (törpe) almaalany használata intenzív ültetvényekben, gyors növekedési erélye, korai termőre fordulása miatt. Kis tenyészterület-igénye sűrű telepítést tesz lehetővé. Azonban hátránya ennek az alanynak, hogy a törzs törékeny, a gyökér sekélyen, a felszín közelében helyezkedik el, ami laza szerkezetű talajokon különösen veszélyes (a szél kiborítja, deformálódik a korona és a törzs). Ezeket az alanyokat karózni szükséges, azonban támrendszeres ültetvényben gyors termőre fordulás várható, már a második évben. Leginkább a középkötött, humuszos, jó vízgazdálkodású talajt kedveli, aszályérzékeny, közepesen télálló.
Az utóbbi aszályos évek megterhelték az almaültetvényeket is, és ha áttekintjük az M9-alanyú területeket, akkor számos, az előzőekben felsorolt hátrányuk mutatkozott meg. A magas felszíni hőmérséklet következtében a felszínközeli gyökérzet károsodott, esetenként az alany elpusztult. Öntözés és harmonikus tápanyagellátás, talajfedés, csoportosított munkaműveletek hiányában ezen ültetvények élettartama is számottevően rövidül.
Dr. Bodó Lászlóné dr. Jakab Anita
tudományos munkatárs
DE AKIT Újfehértói Kutató Állomás



