A hazai vágóüzemek adatai szerint 2025 első kilenc hónapjában a teljesítmény élősúlyban 99,2 százalékot, egyedszámban pedig 98,5 százalékot ért el, vagyis közel az előző évi szintet. A mennyiségben csekélynek tűnő visszaesés elsősorban a 2024 ősszel kezdődő és 2025 májusig tartó madárinfluenza-járvány következménye, amely az egyes termékpályákat eltérő mértékben érintette. A csirke (egyedszámban +5,7%; élősúlyban +8,1%) és a pulyka esetében növekedés volt tapasztalható (egyedszámban +7%; élősúlyban +7,6%), míg a víziszárnyas-termelés a legtöbb kategóriában csökkent. A pecsenyekacsa-felvásárlás 41 százalékkal, a hízott kacsa 65,5 százalékkal, a hízott liba 16,1 százalékkal esett vissza, egyedül a húsliba mutatott szerény (+1,8%-os) növekedést.
Az 1. táblázatban látható tényadatok, valamint a 2025. októberi és novemberi vágási prognózisok ismeretében jó eséllyel becsülhető a tavalyi teljesítmény. De miért ne becsülnénk meg már most az idei évet is – figyelembe véve az előző esztendő tendenciáit? Legyünk bátrak (és olvasóként fogadják kellő kritikával és fenntartással), és készítsünk el már most egy 2026-os víziót!
A csirke esetében 7 százalék, míg pulyka esetében 5 százalékos növekedést feltételezve, valamint a tavalyi alacsony bázist tervezve a víziszárnyas-termékpályák nagy részénél (hízott libánál -20 százalékkal számolva a „kilépő” program alkalmazása miatt) a 2. táblázatban szereplő számokat kapnánk eredményül.
Szakértői megfogalmazásban így hangzott el: „A búza és a kukorica ára alacsonyabb annál, mint amit a növénytermesztők gondoltak és magasabb annál, mint amit a takarmánykeverők (állattenyésztők) szeretnének”. A szója esetében kérdés, hogy miként vezetik be (vagy helyezik hatályon kívül) az Európai Parlament és a Tanács erdőirtásmentes termékekről szóló, 2025. december 31-én hatályba lépett, 2023/1115. számú (az úgynevezett EUDR) rendeletét. A jogszabály értelmében az argentin, brazil beszállítóknak igazolniuk kell, hogy erdőirtásmentes vagy az erdőtől nyolc évnél régebben megtisztított területen termelték meg az Európai Unióba beszállított szóját. Igen ám, de ugyanez az igazolás szükséges bármely szójaszállítmány esetében (így az Európa területén termesztett szójára is). Egyes számítások szerint e rendelet az Európai Unió takarmánypiacát évi egymilliárd euró többletköltséggel fogja terhelni, ugyanakkor érdekes kontraszt, hogy az Európába beérkező brazil baromfihús esetében nem lesz szükség ilyen igazolásra.
