Az EU dömpingellenes intézkedésének következményeként a Kínából származó aminosavakra 53,6 százalékos vámot vetettek ki, mely végső soron az uniós állattenyésztés (így a baromfihús-előállítás) költségeit emeli meg.

A csirketermékpálya jelenleg a lengyel csirkehústermelés ismételt felfutásásával járó „ingahatás”, valamint sertéspiaci árak beszakadásának következményeként kínálati piaccal szembesül – nagyjából szeptember közepe óta –, mely csökkenő termékátadási árakat jelent. Bár a csirke termékpályán szinte megszokott a grillszezont követő „nehéz” félév, figyelembe véve a madárinfluenza-járvány európai megjelenéseit és baromfipestis újbóli lengyel felbukkanását, e helyzet nem tekinthető „örök érvényűnek”.

A pulyka termékpálya 2025. január–­szeptember közti időszakának eredményét azt hiszem az ágazati szereplők jelentős része hosszútávú szerződésekbe is rögzítené. Mind az élőállattartás, mind a vágóüzemi feldolgozás eredményes volt 2025 első kilenc hónapjában.

A pecsenyekacsa esetében bár a termelt hazai mennyiség csökkent, az Európa piacait elárasztó kínai import komoly nyomás alá helyezi a termelést, mind hazánkban, mind egész Európában.

A hízott ágazat legnagyobb kihívása – a komoly mennyiségi csökkenés mellett – a vágóüzemi alapanyag megtermelésének problémája. A „de minimis” program keretében mintegy 200 tartási hely hagyott fel (vagy fog felhagyni a közeljövőben) a termeléssel. Ez egyoldalról csökkentette a telepsűrűséget (és vélhetően a madárinfluenza járványok kártételét), a másik oldalról viszont még nem tudni, miképpen pótolja a megfelelő kapacitáskihasználtság eléréséhez az alapanyagot a vágóüzemi struktúra.

Ehhez azonban szükséges a kereskedelmi láncokkal és a szaktárcával olyan – mindenki számára megfelelő – egyetértési pontokat találni, mely a ketreces – nem ketreces (EU szinten sem lezárt) tojás forgalmazásának témakörében nyugvópontot hozhat. Véleményünk szerint jelenleg nem tilos sem az EU konform, sem az alternatív rendszerekből származó tojás értékesítése, így a forgalmazás a valós fogyasztói igényeknek és elvárásoknak megfelelően történhet.

A piaci törvényszerűségek által kialakított egyensúlyi helyzet gyors megváltoztatására irányuló törekvések komoly kockázatokat jelenthetnek. Egyrészt sérül a fogyasztók termékválasztási joga, másrészt veszélyeztetheti – a hazai termelésre alapozott – ellátásbiztonságot. A megoldásnak piacvezéreltnek, racionálisnak, szakmailag reálisnak és fogyasztóközpontúnak kell lennie.

Dr. Csorbai Attila
elnök
Baromfi Termék Tanács