A Föld leggyorsabban növő növényei
A perjefélék családjába tartozó bambuszok elképesztő magasságuk és fás száruk ellenére füvek. Egyes bambuszfajok naponta több mint 1 métert is képesek nőni, minden más növényt lekörözve ezzel. Egy bambuszrügy egy év alatt éri el végső magasságát, de ezzel még nem tekinthető teljesen érettnek, átmérőtől függően általában további 1-4 évbe telik, mire a bambuszszár kemény, fához hasonló anyaggá válik. Közben a növény folyamatosan szaporodik, szerteágazó gyökérzetéből újabb és újabb hajtások sarjadnak. És a fákkal ellentétben az érett szár kitermelése után nem kell új növényt ültetni. Ezen egyedi jellemzők miatt jogosan tartják a bambuszt megújuló és fenntartható erőforrásnak.
Több oxigént termelnek, mint a fák
Az általánosítás mindig veszélyes. Azt a gyakran hangoztatott általános kijelentést is érdemes alaposabban megvizsgálni, miszerint a bambuszok több oxigént termelnek, mint a fák. Mert igaz is meg nem is. A füves területek híresen jó szénelnyelőknek számítanak, és a bambuszok -minthogy füvek- gyors növekedésük és magas szintű szén-dioxid-megkötő kapacitásuk miatt rendkívül értékes növények. A megkötött szén mennyisége pedig közvetlenül összefügg a termelt oxigén mennyiségével.
Ebből arra lehet következtetni, hogy ez a speciális bambuszfaj 58%-kal több oxigént termel, mint a trópusi fák átlaga. Viszont a Phyllostachys edulis a becslések szerint 45%-kal kevesebb szenet köt meg, mint a Guadua bambusz. Szóval megismételném, az általánosítás veszélyes. És téves következtetésekhez vezet. Nem lehet összehasonlítani általában a fákat általában a bambuszokkal. Ha a szén-dioxid-megkötő, illetve az oxigéntermelő képességeiket szeretnénk mérlegre tenni, minden esetben pontosítani kell, hogy melyik bambusz, és melyik fafajról van szó, valamint milyen éghajlati és talajviszonyok mellett, és milyen idős a vegetáció.
