Rengeteg, kiváló minőségű faanyagot szolgáltat
Amikor a hagyományos erdőgazdálkodás kitermeli a fát, az teljes egészében kikerül a rendszerből és pótolni kell. Méghozzá ilyenkor elég terjedelmes területen hajtanak végre tarvágást, mert úgy az egész egyszerűbb. A bambusz esetében csak az érett szárakat távolítják el, a fiatalabb hajtásokat hagyják tovább érni, ezért nem csupaszodik fel a bambuszerdő, és mivel a gyökérzet is sértetlen marad, képes folyamatosan növekedni és szaporodni, nem kell minden alkalommal újratelepíteni.
Helyreállítja a talajt
A bambusz egyik szuperképessége, hogy segíteni tud a leromlott, kiszipolyozott talajok (mint például a felhagyott olajpálma-ültetvények, ahol aztán szinte semmi sem hajlandó megteremni) „felvirágoztatásában”. Természetesen csodát tenni ők sem tudnak, de trópusi területen, illetve ahol van elegendő csapadék az életben maradásukhoz, ott tényleg teszik a dolgukat. Terjedelmes gyökér- és rizómahálózatukkal lazítják a talajt, és fokozzák a vízmegkötő képességét, továbbá a termőtalaj megkötése által megakadályozzák az eróziót. Lombkoronájukkal árnyékolják és hűvösen tartják a talajt, levélzetük mérsékli az esőcseppek becsapódásának erejét és a talaj tömörödését, valamint trágyázzák a talajt.
„Zöldebb” textil forrása
A bambusz fás része finom rostokká, fonallá, majd szövetté alakítható. Mégpedig nagyon kellemes anyagú és jól funkcionáló textillé. A bambusz termesztése lényegesen környezetbarátabb (műtrágya- és növényvédőszerigénye gyakorlatilag nulla) és fenntarthatóbb (hatékony vízhasználat, nem igényel öntözést- legalábbis trópusi környezetben), mint a gyapoté, ráadásul a bambusz hektáronként 50-szer több rostot termel. Feldolgozása a kulcsfontosságú elem, ezen dől el, hogy tényleg páratlan tulajdonságokkal rendelkező, környezetbarát textil készül-e belőle, vagy a rengeteg vegyszert igénylő viszkóz.
