Főszabály szerint nem terveztünk a tavalyi nyár után új pályázatokat hirdetni, inkább arra fókuszáltunk, hogy a már meglévő támogatási igényeket kielégítsük, de az élet másként hozta. A krízisekre reagáltunk a vidékfejlesztési források eszközeivel is, ezért forrásátcsoportosítással egy járványvédelmi és két fagykár-megelőző felhívást is meghirdettünk.

A tavaly tavasszal fagykárt szenvedett szőlő- és gyümölcstermelők is részesültek előlegben, összesen 1,45 milliárd forint kompenzáció jutott el hozzájuk több mint fél évvel korábban a megszokott kifizetéseknél. Sőt, másik hat tagállammal együtt krízistámogatást is kaptunk az Európai Uniótól, így további 4 milliárd forinthoz jutottunk. A krízistámogatásra 2026. február 10-ig nyújthatják be kérelmeiket azok szőlő- és gyümölcstermesztők, akiknek 30 százalékos hozamcsökkenést meghaladó igazolt fagykára keletkezett 2025 tavaszán. A támogatás a kárenyhítő juttatáson felül igényelhető, így az előlegben már részesült gazdálkodók számára is elérhető, és az is megkaphatja, aki alapvetően nem jogosult a kárenyhítő juttatásra.

Nem elhanyagolható segítség a megkötött biztosításokra adott díjtámogatás sem. Az unióban elsőként 2022-ben bevezetett krízisbiztosítás rendszerét pedig a közeljövőben újítjuk meg, februárban lesz lehetőség ismételten csatlakozni hozzá.

Kiemelt hangsúlyt fordítunk a támogatási rendszerben a fagykárok megelőzésére. A már említett fagyvédelmi berendezések beszerzését segítő pályázatra decembertől lehetett benyújtani a kérelmeket. A legújabb pályázat pedig a rendszeresen elfagyó ültetvények cseréjét ösztönzi. Ezekkel az a célunk, hogy minél kevesebben jelenjenek meg a kárenyhítésben, minél kevesebben legyenek kénytelenek krízistámogatást kérni. A megváltozott klimatikus körülmények miatt természetesen még a fagyvédelmi eszközök, berendezések üzemeltetése ellenére, és fagyra kevésbé érzékeny fajták termesztésekor is bekövetkezhet kár.  A kormány tavaly az aszály elleni védekezést is kiemelten kezelte. A vízvisszatartási, csapadékmegőrzési intézkedésekkel sikerült elérni, hogy bár melegebb nyarunk volt, mint a 2022-es, mégis harmadakkora területet sújtott aszálykár ahhoz képest, azaz 1 millió 400 ezer hektár helyett 550 ezer hektárt.

A fagyvédelem kapcsán felmerült-e a kárenyhítési rendszer újragondolása?

A 2012-től fejlesztett hazai kockázatkezelési rendszer Európában egyedülálló módon járul hozzá az egyre szélsőségesebb időjárási viszonyok miatti mezőgazdasági károk utólagos enyhítéséhez. Minden eleme, így az agrárkárenyhítési alap, a biztosítási támogatás és a krízisbiztosítás is hasznos segítője a gazdálkodóknak. Ugyanakkor a hozamszámítás, a hozzájárulások, valamint a károk (fagy, jég, aszály) növekvő mértéke miatt általában visszaosztásra van szükség a kárenyhítési juttatások kifizetésekor. Úgy vélem ezért, hogy célszerű lenne újragondolni az agrárkárenyhítést, ami valószínűleg hosszas egyeztetést igényel az Európai Unióval.

Hogyan teremtették meg annak feltételeit, hogy a beruházási pályázatokon a kisebb és nagyobb termelők, vállalkozások egyenlő eséllyel indulhassanak?

A tavalyi 730 milliárd forintnyi beruházási célú támogatói döntésünkben is megmutatkozik, hogy több területen kétféle beruházási pályázatot írtunk ki. A kis összegű, egyszerű kiválasztási szempontokkal meghirdetett pályázatok támogatási összege általában 200 millió forintig terjedt, a nagyobb infrastrukturális fejlesztésekre pedig 200 milliótól 5 milliárdig lehetett forrást igényelni. Bár jellemzően mindegyiket túligényelték, úgy döntöttünk, hogy a kis élelmiszeripari, kertészeti gépes, öntözési, ÁTK-s pályázatok mindegyike nyert, ha formailag megfelelő volt és elérte a felhívásban rögzített minimumpontot. Ugyanezt az elvet követjük ott is, ahol még nem születtek döntések, függetlenül attól, hogy összesen mekkora forrást igényeltek az adott pályázatra. A nagy pályázatoknál pedig forrásátcsoportosítással, illetve komolyabb kiválasztással élünk, de szintén moderált ponthatárral fogunk támogatói döntéseket hozni.