Még nem tudjuk, milyen lesz a következő KAP, az Európai Bizottság elképzelései azonban egyes területeken nem túl biztatóak. Hogyan látja a vissza nem térítendő támogatások jövőjét?
Az Európai Bizottság, illetve az Európai Tanács nyáron hozta nyilvánosságra az elképzelését az új közös agrárpolitika átalakításáról, ami szerint megszűnne a független költségvetésű két pilléres KAP. Most, 2026 januárjában azt látjuk, hogy a 12 legfontosabb egységes kérelmes normatív, jellemzően terület-, illetve állatlétszám alapú támogatásokat az Európai Bizottság is kiemelten kezeli. Ha valami sérülni fog, azok a versenyképességet növelő beruházási támogatások lesznek. Ha a Bizottság és a Tanács keresztül tudja vinni a terveket, akkor minden tagállam egyetlen pénzügyi keretet fog kapni, és a KAP-ot közös uniós végrehajtási jogszabályi környezetbe tervezik helyezni. Azon dolgozunk, hogy megmaradjon a KAP önálló jogalapja, mert úgy gondolom, hogy egy nagyobb infrastruktúra-fejlesztési, vagy humán jellegű támogatás kihelyezése és elszámolása egészen más tudást, hozzáállást, szakmai felkészültséget igényel, mint például az Agro-ökológiai Program előírásainak meghatározása, és betartásának ellenőrzése és támogatásainak kifizetése. Határozottan kiállunk azért, hogy megmaradjon az önálló kétpilléres közös agrárpolitika, különben nem látjuk, hogy milyen területeken, mekkora összeggel tudunk fejlesztési forrásokat biztosítani a mezőgazdaságba és az élelmiszeriparba. Ráadásul az élelmiszeripar támogatása az Európai Bizottság eddigi reformjavaslataiból kimaradt, és amikor ezt kifogásoltuk szeptemberben, akkor azt egy technikai hibának minősítették, de az ígért korrekció a mai napig nem történt meg.
Ilyen kilátásokkal mit javasol a magyar gazdálkodóknak, mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalkozásoknak?
Mivel sok a bizonytalanság a támogatási jogcímeket, a források nagyságát, az igénybevétel feltételeit illetően egyaránt, most kell fejleszteni. Jól kell felhasználni a rendelkezésre álló 1500 milliárd forintos vissza nem térítendő forrástömeget. Többletvállalással célszerű részt venni az Agrár-ökológiai, valamint az AKG és ÖKO programokban is, hiszen azokat biztos, időjárástól, piaci körülményektől független többlettámogatással ismerik el. Mindenkit arra biztatok, hogy most korszerűsítse a vállalkozását, most használja ki a támogatási lehetőségeket és teremtse meg beruházásait, növelje versenyképességét. A jelenleginél ugyanis várhatóan kedvezőtlenebbek lesznek a körülmények. Azt sem tudhatjuk, hogy milyen feltételekkel tud Magyarország társfinanszírozást adni az uniós források mellé, hogy kompenzálja az EU által nyújtott források csökkenését. Már pedig ez kulcskérdés.
Azaz ezek alapján kevesebb alaptámogatáshoz jutottak volna a gazdálkodók. Továbbá a II. pillérben csak annyi pénz lett volna, ami az 1,9 millió hektár AKG és ÖKO támogatást elnyert területekre elegendő, és nem jutott volna semmilyen beruházási pályázatra, amire így viszont 1500 milliárdot tudunk fordítani.
A jelenlegi tervek szerint az Európai Bizottság el kívánja tolni magától a döntés terhét a források meghatározását illetően és a tagállamokra akarja bízni, hogy meghatározzák, hogy mely fejlesztési területekre mekkora forrást szánnak. De ha csökken az összbüdzsé, akkor nyilván minden ágazat csak kevesebbet tud kapni, vagy csak egymás rovására tudnak az egyes ágazatok további fejlesztési forrásokhoz jutni, és ezt a pénzügyi konfliktust az európai döntéshozók – akik a kevesebb forrásról döntenek – nem túl elegánsan a tagállamok kormányainak a nyakába kívánják varrni.
Elképzelhető, hogy a tervek szerint megmaradó normatív támogatások előírásai tovább szigorodnak?
Ciklusról ciklusra egyre több szabadon választható zöld előírás vált kötelezővé. Így tolják a gazdákat abba az irányba, hogy a környezetet minél inkább kímélve termeljenek. Arra számítok, hogy valószínűleg a következő ciklusban is bővül a kötelezettségek sora. Az is szóba került, hogy az Agro-ökológiai Program és az Agrár-környezetgazdálkodási Program valamilyen módon összeolvad egymással. A tervek szerint szigorúbb és zöldebb előírásokat kell betartani, ami csökkenti a gazdálkodók versenyképességét, és így a jövedelmezőséget is, amelyet nem kompenzálnának megfelelően az agrártámogatásokkal.
Hogyan állunk a kifizetések szempontjából a tagállamok között?
A tavalyi számok alapján előkelő helyet foglalunk el a tagállami rangsorban a KAP források felhasználását tekintve. Ez azért tartom fontosnak, mert most, hogy zajlanak a viták a közös agrárpolitika jövőjéről, és meg kell mutatnunk a kormánynak – amely 80 százalékos társfinanszírozással segítette a magyar mezőgazdaságot és a magyar gazdákat – és az uniós döntéshozóknak egyaránt, hogy hatékonyan tudjuk felhasználni az agrárforrásainkat. A hatékony forrásfelhasználást látva, várhatón jó tárgyalási alappal indulhatunk neki a következő másfél-két évnek. De ami a legfontosabb, hogy a magyar gazdák minél gyorsabban és egyszerűbben juthassanak hozzá az őket megillető forrásokhoz, amelyek elengedhetetlenül szükségesek a versenyképességük megőrzéséhez és növeléséhez.
