Szerző: Waum Konrád Hunor
A tiltakozó tagállamok közösen kérik az Európai Bizottságot, hogy a műtrágyákat mentesítsék az úgynevezett karbon-határkiegyenlítési mechanizmus (CBAM) alól, vagy legalább halasszák el annak alkalmazását. Az érintett országok szerint az új teher közvetlenül és súlyosan érinti a mezőgazdaságot, különösen a termelési költségek további emelkedése miatt.
A CBAM célja elvileg az, hogy megakadályozza az „olcsó, de szennyező” importtermékek versenyelőnyét az uniós gyártókkal szemben. A gyakorlatban azonban a rendszer a műtrágyák importjára is kiterjed, ami az agrárium számára újabb költségnövekedést jelent egy amúgy is nehéz időszakban. A műtrágya ugyanis az egyik legfontosabb alapanyag a növénytermesztésben, ára pedig közvetlen hatással van a terméshozamra és a gazdák jövedelmére.
A kezdeményező országok – köztük Románia, Magyarország, Franciaország, Görögország és Portugália – arra figyelmeztetnek, hogy a műtrágyák megdrágulása végső soron az élelmiszer-előállítást teszi drágábbá, ami nemcsak a gazdákat, hanem a fogyasztókat is érinti. Véleményük szerint nem elfogadható, hogy a zöld átállás költségeit aránytalanul a mezőgazdaság viselje.
Florin-Ionuț Barbu agrárminiszter szerint a gazdákat nem lehet újabb és újabb terhekkel sújtani anélkül, hogy megfelelő kompenzációs vagy átmeneti megoldásokat kapnának. Románia ezért azt javasolja, hogy a műtrágyák vagy teljes mentességet kapjanak a CBAM alól, vagy a rendszer alkalmazását halasszák addig, amíg működőképes referencia- és beszerzési mechanizmus nem áll rendelkezésre.
A javaslat ellenzői – főként környezetvédelmi körökből – attól tartanak, hogy a kivételek gyengítenék a karbonadó rendszerét. Az érintett tagállamok viszont hangsúlyozzák: a környezetvédelem és az agrárium életképessége nem állhat egymással szemben, és a zöld célokat nem lehet a gazdák rovására megvalósítani.
A vita jól mutatja, hogy az uniós klíma- és agrárpolitika metszéspontjában egyre komolyabb feszültségek alakulnak ki. A következő hónapokban eldőlhet, hogy az Európai Bizottság enged-e a tagállamok kérésének, vagy a gazdáknak újabb költségnövekedéssel kell számolniuk.
Magyarország szintén az aláíró országok között szerepel, és a magyar kormány álláspontja szerint a műtrágyákra kivetett karbon-határadó aránytalan terhet róna a hazai gazdákra, különösen a szántóföldi növénytermesztésben érintett termelőkre.
A döntéshozók szerint a CBAM ilyen formában rontaná a magyar mezőgazdaság versenyképességét, és hosszabb távon veszélyeztetné az élelmiszer-önellátást, ezért Budapest a mentesség vagy legalább az alkalmazás elhalasztása mellett érvel Brüsszelben.
Szerző: Waum Konrád Hunor
Forrás:
https://cursdeguvernare.ro/
