Állat van bőven, amik a gazdaság legelőin táplálkoznak, de hogy miként sikerül fenntartani a gyepek állapotát, milyen megoldásokat foganatosítanak a gyepregeneráció érdekében, arról Nagy Jánost, a Bőszénfai Szarvasfarm vezetőjét kérdeztem.

A gazdaság 1300 hektáron működik, mintegy 2000 legelő állatot tartanak, melyek közül meghatározó faj a gímszarvas, közel ezres állománnyal. Emellett dámszarvas, muflon, valamint több őshonos háziállatfaj is része állatállományuknak: jelentős számú bivaly, magyar parlagi szamár, húsmarhák, magyar hidegvérű lovak, továbbá kisebb számban juhok és kecskék is legelnek. A gazdaság célja egy olyan komplex, önfenntartó rendszer kialakítása, ahol az állatok nem csupán végtermékként jelennek meg, hanem jelenlétükkel, valamint eltérő táplálkozási szokásaikkal a legelők állapotjavításának és az ökológiai folyamatok helyreállításának fontos szereplői.

A regeneratív legeltetésig vezető út

A vezetőség szemléletváltása elsősorban az elmúlt évek markáns időjárási változásaihoz köthető. A nyári csapadék csökkenése és a tartós hőhullámok egyértelműen megmutatták, hogy a gyepek szenvednek. A döntő felismerést Nagy János számára egy 2023-ban látott, Allan Savory által tartott TED-előadás hozta meg, amely rávilágított arra, hogy a túllegeltetés és a műtrágyahasználat hasonlóan káros a talajra és a biodiverzitásra, mint a szántóföldek intenzív művelése. Ennek hatására a szarvasfarm területén teljesen megszüntették a műtrágyák és a paraziták ellen használt készítmények használatát. Antibiotikumokat korábban sem alkalmaztak, és mára már a kerítések körüli vegyszerezéstől is eltekintenek.