A tapasztalatok azt mutatják, hogy az állomány parazitakezelés nélkül is életképes, nincsenek elhullások. A gazdaság tudatosan figyel a természetes szelekcióra, és azokat az egyedeket részesíti előnyben a tenyésztésben, amelyek az adott környezeti feltételek mellett jól teljesítenek. Ez a megközelítés hosszú távon egyszerűbbé és fenntarthatóbbá teszi a gazdálkodást, csökkentve a vegyszerektől való függőséget.

A legnagyobb kihívást a gyep regenerációjának biztosítása jelenti, különösen a vadállomány esetében, amelyet nem lehet istállózni vagy szigorúan szakaszos legeltetésbe vonni. A tenyészkerti területeken ezért bizonyos részeket fel kell áldozni, míg más, kiemelten fontos területekről kizárják az állatokat a regeneráció érdekében. A gyepek javítását szerves trágya, komposzt, felülvetés és újratelepítés segítségével végzik, valamint mikrobiológiai készítményekkel támogatják a talajéletet, és ezáltal serkentik a növények növekedését.
Tömörödött, levegőtlen talaj
Mint azt Nagy János elmondta, a területek fő problémája a tömörödött, levegőtlen talaj, amely nem képes befogadni a hirtelen érkező nagy mennyiségű csapadékot. A folyamatos legeltetés miatt a növények gyökérzete sekély marad, így a gyepek gyorsan kiszáradnak. A javulás ott tapasztalható, ahol sikerül pótolni a szerves anyagot és biztosítani a fajgazdag, leveles növényállományt. A felülvetésnél nincs univerzális keverék: a pillangósok és pázsitfüvek mellett egyre nagyobb szerepet kapnak a mélyen gyökerező fajok, mint a cikória, az útifű és a lucerna, amelyek rövid legeltetés után hosszú pihentetést igényelnek.

A több fajjal történő legeltetés kulcsfontosságú, mivel a természetes rendszerekben minden faj egyedi preferenciával táplálkozik. Az eltérő állatfajok más növényeket fogyasztanak, különböző módon legelnek, és eltérő mikrobiológiai hatást gyakorolnak a talajra. Ez a sokféleség gazdagítja a talajéletet, és hozzájárul a legelők hosszú távú ellenálló képességéhez. A bőszénfai gyakorlat így a biodiverzitást nemcsak a növényzetben és a talajban, hanem az állatállomány összetételében is alapvető értékként kezeli.



