Tisztában kell lennünk azzal, hogy piacos almát növényvédelem nélkül nem tudunk előállítani

A biotermesztésben is használnak növényvédő szereket, de a felhasznált szerek leírás szerinti alkalmazása itt sem eredményez szermaradék-problémát. Nem is érdemes tovább olvasni a cikket, ha csak azt a kezdeti megállapítást nézem, hogy 30 a permetezési átlag almában Magyarországon, ami egy rendkívüli túlzás, mondja a növényorvos.

A léalma jóval egyszerűbb növényvédelmet kíván, és ha szakirodalmi ellenőrzésre nem vesszük a fáradságot, még a mesterséges intelligenciát kikérdezve is láthatjuk, hogy legföljebb 15 és 25 között van az elmúlt években az átlagos permetezési szám egy szezonban, időjárástól függően. Ilyenkor főképp a gombák, baktériumok elleni védekezések jöhetnek szóba, amivel esetleg sűríteni kell a permetezést ahhoz, hogy a piaci elvárásnak megfelelő minőségű gyümölcsöt kapjunk.

A csecsemők étkeztetését is említi a cikk, mely vonatkozásában egészen más szabványok vonatkoznak a bébiétel készítésnél vagy a pürékészítésnél. Ez esetben szinte maradványmentesen kerülnek be a termények az üzemekbe, olyan alacsonyan húzzák meg az elfogadható maradványértékeket. Ez a fejtegetés különösen nagy túlzás és csúsztatás, mondja Zsigó György.

Az élelmezés-egészségügyi várakozási idő, a munkaegészségügyi várakozási idő is egy bonyolult, hosszú folyamat végén alakul ki. Erről csak annyit mondanék, hogy nagy átlagban 11 évig tart egy növényvédő szer kifejlesztése, amíg a pultra kerül, és megközelítőleg 300 millió euró a fejlesztési költsége.

Az ilyen jellegű cikkek óriási kárt okoznak a szabályokat rendben betartó magyar termelőknek, hiszen az alma, a legegészségesebb gyümölcsünk is gyanúba keveredik, miközben, ahogy már említettem, a legszigorúbb ellenőrzési rendszerben élünk, és a termelők lelkiismeretes munkáját ássák alá.

Az almát támadó és a növényvédelmet meghatározó betegségek és kártevő rovarok

Az almafajták két nagy fajtakörbe tartoznak a lisztharmat szempontjából. A Jonatán típusúaknál egyértelműen a lisztharmat, az összes többinél pedig inkább a varasodás jellemző. Természetesen átfedés van a fajták között. Vannak még egyéb gombabetegségek is, a gyümölcsökön a monília, illetve a tűzelhalás baktériuma az Erwinia amylovora. A kórokozók közül ezeket lehetne talán leginkább kiemelni.

Rovarok ügyében itt vannak a levéltetvek, melyek vírusterjesztő voltuk miatt jönnek főleg szóba. Az almamoly (Cydia pomonella) állandóan megjelenő és egyre inkább egybefolyó nemzedékekkel jelentkező kártevő. Már nem válik el úgy az első és a második nemzedék egymástól, mint ahogy egykor tankönyveink grafikonjain látható volt, ezért gyakrabban kell ellene permetezni, ha valakinek az a célkitűzése, hogy kevés almamoly rágta almát állítson elő és a nagyüzemi termesztés bizony ebbe van kényszerítve.

A szóban forgó cikket itt olvashatják el.