Az 1 százalékba azoknak a munkakutyáknak (pásztorkutyák, vadászkutyák stb.) egyes egyedei tartoznak, amelyeknek saját elképzeléseik vannak, és ebből adódóan bizonyos szituációkban ők akarnak dönteni. Ilyenkor igenis szükség van fegyelmezésre, esetükben kevés a jutalmazáscentrikus nevelési mód.
A szaporodást illetően a kedvtelésből tartott állat tartójának meg kell akadályozni azon állatok szaporodását, amelyeken olyan küllemi, illetve viselkedésbeli hibák fordulnak elő, melyek szenvedést okoznának utódaiknak, vagy káros egészségügyi hatással lennének rájuk nézve.
Megjelölési céllal engedélyezett, dekorációs megfontolásból szigorúan tilos
Miként tilos az állaton olyan maradandó küllemjavító beavatkozást – így különösen az állatba történő festékanyag-injektálást, ide nem értve a jogszabály által egyedi azonosításra kötelezett állat megjelölését – végezni, amely kizárólag annak kedvezőbb értékesíthetőségét szolgálja.
Magyarán állatot tetoválni megjelölési céllal engedélyezett, dekorációs megfontolásból szigorúan tilos. A Távol-Keleten például nagy divatja van az akváriumi halak „díszítésének”, mely során a gerinc mentén több helyen megböködik és festékat juttatnak a halakba, hogy fluoreszkáljának a sötétben. A sertések sem ússzák meg az elfajzott emberi elme degeneráltságának határtalanságát, több amerikai tetoválómester is disznóháton nézi meg, hogyan nézne ki a valóságban egy nagyobb munkája, mivel a sertés bőre nagyon hasonlóan viselkedik festékanyag-beinjektálás hatására, mint az emberé.
Ez Magyarországon nem annyira elterjedt küllem-megváltoztató törekvés, nem úgy a fül- és farokkurtítás – különösen ebek esetében. Ma Magyarországon a fülkurtítás tilos, a farokkurtítás egyhetes korig végezhető!
Antrozoológia
Ez az ember és állat kapcsolatával foglalkozó tudomány meglehetősen sokrétű. Világunk különböző kultúráiban az állat–ember viszony meglehetősen változatos. A kutya és macska nálunk kedvtelésből tartott állatfajok, míg Kína egyes tartományaiban a kutyát étkezési céllal tartják, a macska pedig a tőlünk nem messzi Olaszországban volt kedvelt húsáru, az ottaniak a macskát tetőnyúlnak is nevezik. Szintén kulturális különbözőség, hogy mely világtájon melyik haszonállatfajt tartják kedvtelési, illetve fogyasztási céllal.
Mert míg a hinduknak szent állata a tehén, addig Európában a faj alapvető élelmiszernek számít. A sort még lehetne folytatni az ember–állat kapcsolatok sokszínűségét illetően, egy azonban vitathatatlanul közös, bárhol is éljünk: az emberre jótékony hatással vannak az állatok. Edward O. Wilson 1984-es biofília-hipotézise például arról szól, hogy az emberi genom 99 százaléka a természetes környezethez alkalmazkodik. Az állatok a nyugodt viselkedésükkel hatással voltak és vannak az emberi magatartásra, míg riadtságukkal az esetleges veszélyre hívták/hívják fel a figyelmet, amire így az ember időben reagálhat(ott).
Aztán az első ipari forradalommal, vagyis pár száz éve történt, hogy az emberek elkezdtek eltávolodni a természettől és így az állatoktól is. A földi léptékben rövid időnek számító pár száz év során pedig az emberi genetika még nem tudott alkalmazkodni ehhez a napjainkat körbehálózó technológiai, high-tech fejlődéshez.
Összességében tehát valószínűleg az embernek mindig is szüksége lesz az állatokra, illetve a tartásukra, főként azért, mert jelenlétükkel képesek hatni az emberi lélekre, ami szinte kivételes, bármilyen kapcsolatrendszert is vizsgálunk.
