Mikotoxinnal küzdő növénynemesítés
Az akadémiai vonal meggyengült, nemzetközi rangú professzort alkalmazó növénynemesítési tanszék kevés akad hazánkban. Ennél is nagyobb baj, hogy számos fontos hazai vagy külföldi kutatási eredmény hasznosulása messze a kívánatos szint alatt marad. Ennek vannak anyagi, de szemléleti okai is. Mindennek egy igen kevés külföldi beszállítást igénylő ágazat lett az eredménye, ami nagyon nehezen tud előrelépni.
Miért baj ez? A változó, melegedő éghajlat számos olyan feladattal szembesít minket, ami nálunk már valóság, de a nagy nemesítő cégeknél még nem jelenik meg problémaként. A betegség-ellenállóság kérdéskörében új, hogy megjelent az aflatoxin búzán és kukoricán. Eddig ezt vizsgáltuk, ám ezek a programok megszűntek. Hasonló a gondunk a többi mikotoxinnal is, aminek a kutatásában Magyarország a nemzetközi élvonalban szerepelt. A külföldi fajták túlnyomó része fogékony vagy nagyon fogékony erre a betegségre, ezért onnan nincs segítség. Vagyis a színvonalas magyar nemesítés alapvető szuverenitási kérdés. A világon learatott gabona 25 százaléka világszerte toxinfertőzött (átlag), ez 550 millió tonna fertőzött terményt jelent aratáskor és betároláskor, illetve a raktározás során.
Mesterházy és mtsai (2020) szerint a lehetséges gabonatermés 62 százaléka semmisül meg és/vagy szenved jelentős minőségi veszteséget. Magyarországon 16 millió tonna betakarított terméssel és 8 millió tonna aratás előtti szántóföldi kárral (24 millió tonnás terméskapacitás) számolva 14,6 millió tonna a veszteség, ennek nagyjából fele a növénynemesítés hatáskörébe tartozik. Vagyis 7,3 millió tonna éves többlettermésünk lehetne (kb. 600 milliárd Ft), ami évente a termelőknél maradhatna, ha a nemesítési és termelési és raktározási reformot végrehajtanánk. Megállapítható, hogy az alkalmazkodóképességi problémák, ellenállósági hiányok egyszerre okoznak súlyos élelmiszer-biztonsági és élelmiszerellátás-biztonsági problémákat. Ez pedig komoly nemzetgazdasági gondok okozója, és nagymértékben megnöveli az egy tonna terményre jutó önköltséget. Mindez pedig nemzetbiztonsági probléma is, mert ilyen súlyú veszteségek ellentételezésére a nemzetgazdaság nem lehet felkészülve. Ezt a kukorica 2022-es és 2024-es tragédiája világosan mutatta.
A kalászos gabonák és a kukorica toxikus gombáival és toxinjaikkal szembeni ellenállóság vizsgálati metodikáját kidolgoztuk. Ezt az Agrárminisztérium bevezetésre javasolta, de pénzügyileg nem tudták támogatni a Kormányhatározati előterjesztést, amit a Külügyminisztérium és Agrárminisztérium együtt terjesztett volna be.
