Magas „tápértékű”

Egy 2024-es, a Journal of Economic Entomology-ban megjelent tanulmány, mely a rovartrágya beltartalmi értékeit, illetve a talajra való hatását hasonlította össze a baromfitrágyával, illetve ammónium-nitráttal, a következőket mutatta ki. A kutatásban részt vevő lisztkukacokat főképp búzakorpával, illetve burgonyával, vagy almacsutkával etették. A frass-t az ürülékük és a levedlett bőrmaradványok alkották.

A brojlercsirkék kukoricát, szójadarát, hús- és csontlisztet, baromfiolajat, nátrium-kloridot, nátrium-hidrogén-karbonátot, meszet, dikalcium-foszfátot, vitaminokat, aminosavakat, nyomelemeket, xilanázt és fitázt kaptak enni és fenyőfaforgács szolgált nekik alomként. A trágyájukat az alomanyag, az ürülék, a kiömlött takarmány és a madarak egyéb hulladékainak keveréke volt.

A fentebb említett rovartrágyának magasabb volt a szén- és nitrogén-tartalma, mint a baromfitrágyának, a magnézium és a foszfortartalmuk azonban közel azonos volt. A kálium, kalcium, réz, vas és kén tartalom magasabb volt a baromfitrágyában.

A frass jobb eredményeket ért el a talaj gazdagításában szén, nitrogén, kálium, foszfor és magnézium tekintetében, mint a műtrágya. A rovartrágyázott talaj nitrogén-, kálium- és magnéziumtartalma magasabb volt a baromfitrágyához képest, míg a szén- és foszforszint hasonló volt a két szerves trágya esetében.

Stimulálja a növények védekezését

Amikor a növények a rovaroktól származó kitinnel, illetve a kitin származékaival érintkeznek, az olyan érzetet kelt bennük, mintha megtámadták volna őket, ezért magasabb fokozatra kapcsolják a védekezésüket. Ebben az esetben a kitin nagyjából úgy működik, mint egy védőoltás, fokozza a növények védekezőképességét.

Hihetetlenül gyorsan elkészül

A katonalegyek teljes életciklusuk alatt, ami körülbelül 40 nap, folyamatosan dolgoznak. A lárvák ötnapos korukban kerülnek a rendszerbe, megkapják az átalakításra szánt hulladékot, aztán a következő hét napban nincs is másra gondjuk csak, hogy egyenek és ürítsenek. Ez idő alatt életciklus-változásokon mennek keresztül, vagyis átvedlenek. És igazából éppen ez teszi különösen értékessé a rovartrágyát, ami végül is nemcsak ürülék, hanem a rovarok levedlett kitines bőrét is tartalmazza. Szóval lényegében már egy hét múlva készen van a szupertrágyánk.

A növények is elégedettek és a környezet is hálásabb

Számos rovarfaj „felhizlalható” élelmiszer-hulladékkal (például éttermekből, bevásárlóközpontokból származó maradékokkal) és szerves melléktermékekkel (sörfőzdékből, borászatokból származó hulladékkal, stb.). Így csekély ráfordítással jelentős mennyiségű, értékes élelmet lehet előállítani, amely állati takarmányként felhasználható. A végső maradék, vagyis a rovarok ürüléke pedig hatalmas potenciállal rendelkezik a talaj feljavítása szempontjából.

Minél több helyen sikerülne ezt beüzemelni, annál jobban csökkenthetők lennének a szállítási költségek (a hulladék és a késztermék tekintetében is), és a termelés szénlábnyoma. A különféle mezőgazdasági, élelmiszeripari, sörfőzdei és konyhai hulladékok nemcsak elkülönülhetnének a valódi hulladéktól, hanem hasznos anyaggá is alakulnának, ráadásul a rovarok lényegesen gyorsabban végeznék el az átalakítást, mint a hagyományos komposztálás során.