De nem dughatjuk a fejünket a homokba
És nem feledkezhetünk meg arról, hogy ebbe a közegbe is bekerülhetnek veszélyes anyagok, illetve élőlények, például nehézfémek, gyógyszer- és peszticidmaradványok, kórokozók. A rovarok nem egy finnyás társaság, nagyon sok mindent képesek elfogyasztani, némelyikük még a műanyagot is elhabzsolja. Alkalmasak különféle ártalmas hulladék megemésztésére, viszont nem tűnik etikusnak a szennyezett étellel etetett rovarokat, de még a trágyájukat sem visszajuttatni a termesztés körforgásába, vagy a táplálékláncba.
Még ha csak állati takarmányozásra használnánk is a rovarokat, azok a felhalmozott nehézfémekkel terhelhetnék a velük táplált állatok szervezetét, megbetegíthetnék őket, illetve beszennyeznék azt az élelmet, amivé később válnának. A peszticideket és a gyógyszermaradványokat képesek ártalmatlanabb részekre bontani, de azok így bekerülnek az ürülékükbe. Tehát egyáltalán nem mindegy, milyen táplálékot kapnak, ha emberi fogyasztásra, vagy takarmánynak szánjuk őket, mert bizonyos vegyületeket hajlamosak felhalmozni.
Ha szennyezett ételt kapnak, ők maguk, és az ürülékük is problémássá válhat. A növényvédőszereket, gyógyszermaradványokat, nehézfémeket és patogén mikrobákat tartalmazó ürülék a talajéletre is negatív hatású, illetve megfertőzheti a talajt és a talaj közelében termő növényeket (például saláta, szamóca).
A hőkezelés a kórokozók ellen ugyan védelmet jelenthetne, a gyógyszermaradványok ellen azonban nem. És hő alkalmazása után ez a különleges trágya éppen a legfontosabb szolgáltatásait veszítené el: az enzimeket és a hasznos mikrobákat. A frass nem csak azért jó, mert van benne nitrogén vagy foszfor, az igazi ereje a biostimulátor hatásában van.
A másik oldalról szemlélve pedig azért számít üdvös megoldásnak, mert a szerves melléktermékek rovartrágyává való átalakítása hozzájárulhatna a körforgásos gazdaság hatékonyabbá, egészségesebbé és fenntarthatóbbá tételéhez.
