Folyamatosan növekvő export
Az elmúlt 5-6 évben egyébként nagyjából húszmilliárd forintot fordítottak négy üzemükben beruházásokra. Ennek is köszönhető, hogy az exportjuk 50-60 százalékkal növekedett. A külpiaci stabilitásra jó példa az elmúlt év, amikor a nehéz körülmények között is úgy tudták az exportvolumenüket 7 százalékkal emelni, hogy közben a dollár árfolyama 20 százalékot romlott.
„A Kőröstej Magyarország legnagyobb sajtgyártója és a legnagyobb tejpiaci exportőre, ilyen minőségében pedig sokat tesz a tejpiaci egyensúly fenntartásáért – mondta Nagy Béla. – A Magyarországon készülő sajtok felét, mintegy 40 ezer tonnát mi gyártjuk a négy üzemünkben, de van egy különlegességünk: ennek a háromnegyedét exportáljuk” – tette hozzá.
A Közel-Keleten a hajdúböszörményi üzemük a legnagyobb súllyal jelenlévő Kashkaval-gyártó, gyakorlatilag a régió szinte összes nagy márkáját a Kőröstej gyártja. Sőt, világ legnagyobb gyártójának számít a Köröstej a Kashkaval-sajtok terén, amiből évi több mint 5 ezer tonna az export, ami tejegyenértékben 50-60 millió liter tejnek felel meg. Ez a hevített-gyúrt sajt főleg a Közel-Keleten és a Balkánon népszerű. A feta típusú fehérsajtok piacán szintén nagyon erősek, Szaúd-Arábiától a Balkánon át Skandináviáig szintén sok országban vannak vevőik, de belföldön is erős a piaci pozíciójuk ebben a termékkörben.
Itthon talán a Hajdú grillsajtjaik miatt a legismertebbek, ami annak is köszönhető, hogy a Kőröstej hozta be ezt a kategóriát Magyarországra. Az elmúlt 10-12 évben a világ egyik legnagyobb grillsajt-gyártója lett a cég, itthon pedig a piac 60-70 százalékát fedi le. Ebből is gyártanak saját márkákat, nem csak kiskereskedelmi láncok számára, hanem a világ legnagyobb tejipari vállalatainak is. Ebből évi 5000 tonna mennyiséget termelnek, amihez körülbelül 35 millió liter tejet dolgoznak fel.
Nem nagy része a szortimentjüknek, de gyártanak még úgynevezett pasta filata sajtokat, amelyek közel-keleti specialitások. Az itthon ismert termékek közül a mozzarella és a parenyica sorolható ebbe a terméktípusba. Utóbbiból nagyjából egyeduralkodóak a hazai piacon. Jó hír a magyar tejtermelőknek, hogy a korábban komoly tényezőnek számító külföldi parenyicát az elmúlt években sikerült kiszorítaniuk, vagyis a hazai fogyasztók többségében magyar parenyicát vásárolnak a boltokban.
Növekedési tervek
Nagy kategória az ömlesztett sajtoké, amelyek közé tartoznak például a fogyasztók körében jól ismert kördobozos sajtok, a lapkasajtok vagy a tömlős sajtkrémek. Ezekből az ömlesztett sajtokból tavaly 12 ezer tonnát értékesítettek, aminek 80-90 százaléka export. Az ömlesztett sajtról fontos azt tudni, hogy az egyik fő összetevője a sajt. Úgy alakult ki ez a típus Svájcban, hogy a darabolás, kivágás, szeletelés után maradt részeket szerették volna hasznosítani.
Belföldön egy partnertől tudnak éves szinten körülbelül 100 tonna sajtot vásárolni ömlesztésre, de nekik közel 4000 tonnára van szükségük. „Vagyis veszünk körülbelül 4000 tonna sajtot, de exportálunk 10 000 tonna ömlesztett sajtot, vagyis a bejövő mennyiség ebben az esetben sem zavarhatja a piacot” – hangsúlyozta a cégvezető. Ráadásul a vásárolt, alapanyagként használt „leeső darabok” értéke fajlagosan is jóval alacsonyabb, mint az exportra kerülő készterméké. „A világpiacon óriási a verseny, a Kőröstej pedig azért tud ilyen mennyiségben exportra is értékesíteni, mert hatékonyan és jó minőségben gyártjuk ezeket a termékeket. Ebben fontos tényezők például az alapanyagok, a gyártási módszerek és a gépparkunk is” – tette hozzá. Termékszortimentjükben szerepel még a labneh, amit úgy írhatunk le, mint a „Közel-Kelet tejfölje”, valamint az itthon is ismert krémsajtok.
