„A jelenlegi tejpiaci helyzet valóban súlyos, de értékeléséhez azt is tudni kell, hogy azonos beltartalmi paraméterekkel Magyarországon tavaly drágább volt egy liter nyerstej, mint Németországban” – árnyalta a képet Kecskés Péter Ferenc. Mint mondta, nekik is jóval egyszerűbb lett volna csökkenteni, mondjuk, napi 100 ezer literrel a tejfelvásárlást, és azt a mennyiséget 20 centért megvenni a spotpiacon. De nekik hosszú távú céljaik vannak, ugyanis tovább akarják növelni a termelésüket.

A magyar piac abból a szempontból különösen érdekes, hogy a hazai gyártók egy négyes termékkör bűvöletében élnek, és ezen termékkörökben folytatnak kiélezett versenyt – zömében egymás ellen.

Nagy az árverseny

Árban is versenyezni kell más országok gyártóival, és ebben most lemaradásban vannak a hazai feldolgozók. Ha viszont ezek a termékek nem mennek ki exportra, akkor a magyarországi tejmennyiség itthon túlzottnak számít, nyomja a piacot, miközben egyre nagyobb mennyiségben jönnek be az importtermékek. Fontos szempont a helyzet megértéséhez az is, hogy a jelzett négy termék gyártására akkora kapacitás épült ki Magyarországon, ami sok esetben a hazai igények többszörösére is elegendő lenne – egészítette ki a helyzetleírást Nagy Béla.

Az említett négy termékkörben nagy a túlkínálat, bizonyos termékkörökben ugyanakkor hiány van. Bezárt az egyetlen hazai, ementáli típusú sajtot gyártó üzem, vagyis Magyarországon ebben a kategóriában megszűnt a termelés. Elvitték a camembert sajt gyártását Csehországba és Lengyelországba, decemberben hagyta abba a gyártást a répcelaki sajtgyár, ezentúl Németországból és Szlovákiából importáljuk a Medvesajtot, a Mackósajtot, valamint a Karavánt. Camping sajtok sem lennének már Magyarországon, ha a Kőröstej nem menti meg és éleszti újra a márkát az utolsó pillanatban. Szomorú hír, hogy márciustól újabb tejfeldolgozó üzem szünteti meg a tej felvásárlását, ami újabb túlnyomást okoz majd a piacon.