Gyógymód egyelőre nincs a betegségre, de a megelőzés, vagyis a fitoplazmát terjesztő vektorok elleni védekezés összefogással lehetséges – hangzott el a Magyar Növényvédelmi Társaság Növényvédelmi Klubjának februári ülésén.
Kölber Mária növényvédelmi szakmérnök előadásából kiderült: a fitoplazmák merev sejtfal nélküli baktériumok, alakjuk folyamatosan változik, ami könnyebb mozgást tesz lehetővé számukra a növény szervezetében. A kórokozó a szállítószövetben, rostacsövekben él. Oltással, szemzéssel átvihető, de a közhiedelemmel ellentétben metszéssel nem.
Mérföldkövek a fitoplazmák történetében
Már az 1920-as, ’30-as években megfigyeltek kórokozó általi sárgulásos tüneteket, melyeket 1967-ben már elektronmikroszkópos vizsgálatok is alátámasztottak. Akkor még mikoplazma jellegű szervezetnek (MLO – Mycoplasma Like Organisms) nevezték ezeket. A Nemzetközi Szőlővirológiai Társaság szakemberei 1987-ben szőlő sárgaság néven írták le a tüneteket okozó kórokozókat, majd a földrajzi elterjedés alapján osztályozták is őket. A mikoplazmákat 1994-ben keresztelték fitoplazmára, 2004-ben pedig egy új rendszertani kategóriát hoztak létre Candidatus Phytoplasma nemzetség formájában. Ez a jelölés addig él, amíg az összes genetikai vizsgálatot el nem végezték.

A szőlő aranyszínű sárgaság fitoplazmája fertőzésekor háztetőszerű, egymásra simuló, fokozatosan világosodó leveleket találunk, a vegetáció végére elvörösödnek, és a termésen is súlyos tünetek alakulhatnak ki. Ha már virágzás előtt történik fertőzés, a virágzat fürtképzés előtt szárad; bogyóképzést megelőző fertőzésnél pedig kiszáradnak a bogyók. A fertőzés következtében a vesszők nem fásodnak be. A szőlő sárgaság betegségekkel összetéveszthetők a levélsodró vírus okozta tünetek (a sodródás a levél főerével párhuzamosan alakul ki, de az erek zöldek maradnak). Fitoplazma esetében háromszög alakban történik a sodródás, és az erek is elszíneződnek.



