0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2026. február 15.

Metszéskor örülj ennek a „csomónak”

Mi lehet ez a képződmény a gyümölcsfa vesszőn? Metszés közben egyre többen találkoznak a hazánkban is egyre gyakrabban előforduló óriás imádkozó sáska petecsomójával.

Az óriás imádkozó sáska (Hierodula tenuidentata), amely az utóbbi években vált nálunk is elterjedtté az őshonos ájtatos manó (Mantis religiosa) rokona, életmódjuk sokban hasonlít, de a kokonjaik (petetokjaik) megjelenése és elhelyezkedése is megkülönbözteti őket. A távoli rokon inkább a magasba, gyümölcsfára, örökzöldekre rakja a petéinek biztos téli szállást nyújtó kokont.

Mi az a kokon?

A nőstény imádkozó sáska ősszel egy speciális, habszerű anyagot bocsát ki, amely a levegőn gyorsan megkeményedik. Ez a hungarocell-szerű szigetelőréteg védi meg a petéket a téli fagyoktól, a kiszáradástól és a ragadozóktól. A közösségi média oldalakon talált bejegyzésekből az derül ki, hogy egyre többen találkoznak vele a kerti munkák során.

Így készíti petecsomóját a nőstény imádkozó sáska (Fotó: Sándorné Kis Erika)

Tél végén leginkább a metszéskor kerülhet szemünk elé, ugyanis ujjnyi vastag ágakat szemel ki lakhelyül, míg a hazai ájtatos manó inkább kórokra, magasabb fűszálakra, cserjékre hajt. Az óriás imádkozó sáska kokonja robusztusabb, gömbölydedebb és fásabb hatású, mint az őshonos rokonáé.

A kokon belsejében védett helyen telelnek az imádkozó sáska petéi (Fotó: Pálfi Zsozsi)

A felnőtt imádkozó sáskák nem élik túl a telet. Az első komolyabb fagyok beköszöntével elpusztulnak. A faj fennmaradását kizárólag a kokonokba rejtett peték biztosítják, ahol téli álmot alszanak és várakoznak a felmelegedésre. Tavasszal – általában április végén -, amikor a hőmérséklet tartósan emelkedik, a kis sáskák egyszerre bújnak elő a tokból. Olyanok, mint a felnőttek kicsinyített másai, csak még nincs szárnyuk.
Az imádkozó sáska az egyik leghasznosabb ragadozó a kertben, nem válogatós, mindent megeszik, amit le tud győzni és útjába kerül: legyeket, poloskákat, darazsakat. Türelmes vadászok, akár órákig képesek mozdulatlanul várni a megfelelő pillanatra, majd a másodperc töredéke alatt lecsapni az áldozatra.

Kokon mentés lemosó permetezés előtt (Fotó: Monostori Péter)

Mit tegyünk, ha metszés közben kokont találunk?

Először is tudd, hogy szerencsés vagy! Akár ott is hagyhatjuk, de ha mindenképp el akarod távolítani a fárol, ne dobd a tűzre a vesszőt és ne rejtsd a komposztáló mélyére se! Úgy vágd le az ágat úgy, hogy a kokon rajta maradjon. Helyezd biztonságba odakötözve egy másik bokorra vagy fára, amit idén már nem bolygatunk. Legjobb, ha hasonló magasságba és benapozottságú helyre kerül, mint ahol találtuk.

Fontos, hogy ne vigyük be a lakásba vagy fűtött helyiségbe, mert a meleg hatására azt hiszik, itt a tavasz, és januárban kikelnek a nappaliban, ahol táplálék hiányában elpusztulnak.

Üröm az örömben

Ahogy korábban már írtuk, Magyarországon először 2019-ben találták meg az óriás imádkozó sáskát, a Csongrád-Csanád vármegyei Zákányszéken, egy kertben. Feltehetően ezek a példányok Szerbiából jöhettek. 2020-ban már Budapesten is észleleték, és a következő években további példányok kerültek elő a fővárosból is. Itt már felmerül a lehetősége annak, hogy kokonjaik (petecsomóik) díszfákon és cserjéken utazva érkeztek.
Mivel betelepült rovar, további megfigyelések szükségesek annak eldöntéséhez, hogy ez az új faj hosszú távon mennyire lesz problémás, (lásd harlekinkatica), de gondot okozhat azzal, hogy a nőstények feromonjai vonzzák a hazai ájtatos manó hímeket is, amivel csökken annak szaporodási esélye.

Ismeretlen kártevő a szőlővesszőn?

Forrás: magyarmezogazdasag.hu

Magazin ajánló: