– Lösztalajon gazdálkodunk, a 40 centiméter humuszos réteg alatt végig lösz található. Mikor a kutat fúrtuk, akkor derült arra fény, hogy 50-60 méter a lösz, alatta 20 méter agyag, és az agyag alatt található az alapkőzet. Az Esterházyak a téglagyárat nem véletlenül telepítették a környékünkre. Viszonylag egyszerű talajszerkezettel rendelkezünk, a meteorológiai adatok változnak, ehhez kell alkalmazkodni a növénynek is, és ezáltal nekünk is – hívta fel a figyelmet a szakember.

Az öntözéstől függ a technológia

Hogy mindez milyen változásokat kényszerített ki a növénytermesztésben a szőlőnél, a fitotechnológiai műveleteknél, például a metszésben?

– Az ültetvényünket két részre bontanám, az öntözött, illetve az öntözetlen területekre, mivel egészen más fitotechnikai műveletekre van szükség az egyik területen, mint a másikon. Azon a 28 hektáron, ahol tudunk öntözni – fajtától függően –, általában ernyőműveléssel dolgozunk, két szálvesszővel terheljük a tőkéket – hangsúlyozta. Ebbe beleszól a termesztési cél is, amit alapvetően a piac határoz meg. Szeretnének rendszeresen minél nagyobb mennyiséget termelni, a közepesnél jobb minőséggel párosulva.

Ahol viszont nem tudnak öntözni, csak egy szálvesszővel terhelik ugyanazt a fajtát. A vegetatív fejlődése egész más a növénynek az öntözött, vagy az öntözetlen területen. Az öntözött területen előfordul, hogy kétszer, vagy akár háromszor is kell csonkázniuk.

– Édesapám mindig mondja, hogy miért lombot termelünk, s miért nem a fürtöt növeljük. Úgy nehéz öntözni, hogy csak a fürt nőjön, és egyéb vegetatív produkcióra ne legyen hatással a kijuttatott víz. Itt előfordul, hogy hónaljaznunk is kell. A vegetatív fejlődés fajtától is függ, sőt alanyfüggő, de elmondható, hogy az öntözetlen területeken általában kevesebb alkalommal csonkáznak.

Cél a költséghatékonyság

A teljes területükön 0,8 x 3 méteres a térállás, amit nem a gépekhez igazítottak, bár szántóföldi traktorokkal dolgoznak. Elsősorban gazdaságossági szempontok vezették az ültetvény megtervezésénél. Ha csökkentik a sortávolságot, akkor a traktor-üzemóra is növekedni fog, ezért például egy növényvédelem esetében maga a növényvédő szer, ami a költségek jelentős része, hozzá a kijuttatáshoz szükséges ráfordítás megemelkedik, nem mindegy, hogy milyen üzemórával tudnak egy területen dolgozni.

A szüret is egyre korábbra datálódik, így általában azzal kell számolni, hogy augusztus elején elkezdik az Irsai Olivért szedni. A legkorábbi időpont idáig 2021. július 24-e volt, amikorra már be is fejezték az Irsai szüretét. Ennek egyik oka a klímaváltozásban keresendő. A másik, hogy a piac és a fogyasztói igény is változik, és a borászatok egyre inkább alacsonyabb alkoholtartalmú borokat szeretnének készíteni, így alacsonyabb cukortar­talommal kívánják a szőlőt szüreteltetni.

– Ma már 15 mustfoknál kérik a borászatok, hogy végezzük el a szüretet, ehhez is igazodnunk kell, és ez is nyilván egyre korábbi szüreti időpontot generál. Ráadásul be kellett vezetnünk, hogy a betakarítás után is végzünk növényvédelmi kezeléseket az ültetvényben, hiszen a lombot továbbra is védeni kell – magyarázta Mikóczy Nárcisz. Ha egy augusztus eleji szüretről beszélünk, az azt jelenti, hogy július elején abbahagyták a permetezést az ültetvényen, és a lombhullás, ami november végén, december elején következik be, addig is ott van kint védtelenül a lombozat. Azt pedig tudjuk, hogy a szaporítóképletek, például egy lisztharmat esetében a kazmotéciumok, tömegesen képződnek, és nem mindegy, hogyan indul a következő évben a növény, mennyi áttelelő képlet van a területen.

Folyamatos figyelem kell

Ez a növényvédelemben is másfajta gondolkodásmódot kényszerít ki. Egyre inkább jellemző, hogy jön egy viszonylag korai fakadás, és utána az elmúlt 5-6 évben tapasztalható, hogy szinte menetrend szerint érkezik egy erősebb lehűlés, akár fagyközeli vagy fagypont alatti hőmérséklettel. Itt is el kell azon gondolkozni, hogy ez milyen hatással van akár a gombabetegségekre, vagy a rovarkár­tevőkre.

– Például moly esetében volt olyan év, mint 2024-ben, amikor megindult a rajzás, de jött egy jelentősebb lehűlés, és eltűnt egy nemzedék. Folyamatosan figyelni kell ezeket a hektikus hőmérsékleti különbségeket, melyeket a különböző kártevők és kórokozók is elszenvedik, és ehhez igazítsuk a növényvédelmi beavatkozásokat is – jegyezte meg.

Előfordul az, hogy a fakadás és a virágzás között alig telik el egy kis idő, volt, amikor három hét különbséget mértek a kettő között. Nagyon intenzív a hajtásnövekedés, felgyorsult az érésdinamika, hamarabb elégnek a savak.

– Mi ezt a folyamatot öntözéssel jelentősen tudjuk befolyásolni, picit lelassítottuk a felgyorsulását. Természetesen a borászatokkal folyamatosan egyeztetünk, visszük be a próbamintákat, és csak akkor van szüret, amikor ők erre igényt tartanak.