0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2026. február 21.

Ítélkezés helyett érvelés

Sokan vannak napjainkban, akik sokszor téves érvekkel támadnak a vadászat természet és az élővilág működésében betöltött funkciója ellen. Ezek a vélemények olyan szemléletből erednek, amely nincsen tisztában a vadászat szerepével.

A harmadik ok, amiért napjainkban is vadásznak, szintén szorosan összefügg a vadgazdálkodással. Ebben az esetben azonban nem a vadállomány nagyságát, hanem annak minőségét igyekeznek a vadászok javítani. Ennek jelentősége összefügg a vadászat ötödik okával (mindjárt kitérek rá). Az állományminőséget javító vadászat célja, hogy adott vadfaj egyedeiben hordozott génállományok közül a legjobbak öröklődjenek tovább az utódokban. Mit jelenthetne ebben az esetben a jó genetika? Nőivarú egyedeknél a megfelelő testméretet, jó termékenyülést, vemhességet, utódfelnevelést, védelmezést stb. (a felsoroltakat vadállományban nem lehet nyomon követni, így erre szelektálni sem, csak általánosságban ezek a jellemvonások lennének kívánatosak, mint ahogyan az állattenyésztésben). A hímek esetében szintén a megfelelő testméret, illetve a kérődzők esetében az adott fajnak a korához képest felrakott agancs-, illetve szarvmérete, annak formája, amelyek jelezhetik a jó genetikával rendelkező egyedeket (azzal együtt, hogy kutatások arra világítottak rá, az agancsméret nem, vagy csak minimálisan örökölhetőségi kérdés, azaz a genetika csak kis mértékben befolyásolja az agancs méretének alakulását). Az agancs nagyságát, súlyát sokkal inkább az élőhelyi adottságok, a zavarás mértéke, a táplálék mennyisége és minsőége, valamint az állomány nagysága határozza meg. Ezekből a kutatási eredményekből kiindulva tehát elmondható, hogy az állomány minőségét szolgáló szelektálás, azaz válogató vadászat abban az értelemben lehet csak sikeres, ha azokat az egyedeket veszi ki az állományból a vadász, amelyek az adott területen a faj általános küllemi adottságaihoz képest gyengébb külalakot mutatnak. Tehát láthatólag gyenge, senyves, fejletlen stb.

Fotó: pixabay.com

A negyedik ok, amiért ma is van vadászat, az az egy adott területen élő nagyvadfaj-állományok ivar- és korösszetételét szabályozó vadászat. Ugyanis ahhoz, hogy egy populáció hosszú távon fennmaradhasson, megfelelő összetételre van szükség, amelynek befolyásolását, megváltoztatását kizárólag a vadászattal lehet elérni.

Az ötödik ok, amiért napjainkban is vadásznak, az pedig a pénz (erre a harmadik pontnál is utaltam). Azt gondolom, a vadászat eddig felsorolt okai közül mindössze csak ez, az ötödik pillér jut el a médiumokon keresztül a társadalomhoz. „Gazdag, szadista emberek sok pénzért gyilkolnak. Az állatok…” – hangzik az általános közösségi visszhang. Mit mondjak, ez részint igaz. Vannak emberek, nem vadászok, hanem legálisan puskával a kezükben a vadászterületen járó emberek, akik tehetősségüknek köszönhetően igyekeznek olyan körökben mozogni, ahol kapcsolati tőkét szerezhetnek vállalkozásuk stabil anyagi helyzetének biztosításához. Ezt a lehetőséget pedig leginkább a korábban az arisztokráciához tartozó, mára a burzsoáizmus által trónolt vadászatban találják meg (tisztelet a kivételnek). Ebből adódóan mára kialakult a vadásztársadalomban egy olyan – értelemszerűen szűk – réteg, amelytől a vadászemberek is élesen elhatárolódnak. De ez vadászberken belüli ügy. Ez a réteg, légyen az magyar vagy külföldi, anyagi helyzetéből adódóan jelentős mennyiségű pénzt tud vagy akar vadászat ellenében a vadászatra jogosultnál hagyni. Erre a „jelenségre” mára sokan vadászatszervező irodákat hoztak létre, magyarán a vadászat egészén belül létrejött egy olyan szegmens, ahol jelentős pénzek ellenében vadászati turizmusban, vendéglátásban lehet része (vadászházban szállás + wellness, kulináris gasztronómiai étkeztetés, helyi programok, vadásztatás) a vadászatot kifizető vadásznak. Hogy ez mennyire elítélendő? Ugyanez történik egy állatkertben, ahol pénzért lehet nézni a kis helyre bezárt állatokat, és éppígy zajlik egy horgásztó üzemeltetésénél is, ahol jegy és faházbérlés ellenében éjszakákon át ki lehet húzni a nagyobbnál nagyobb halakat egy vödörnyi vízből – elnézést kérek a költői túlzásért. De a valóság ez, az állatokhoz köthető élmény- és zsákmányszerzést pénzzé tettük azon primitív, de az emberbe kódolt alapelv alapján, hogy minél nagyobb, annál drágább. Ez olyannyira jól sikerült, hogy mostanra Magyarországon vadgazdálkodásból több tízmilliárd forintnyi bevétel kerekedik évente.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu