A harmadik ok, amiért napjainkban is vadásznak, szintén szorosan összefügg a vadgazdálkodással. Ebben az esetben azonban nem a vadállomány nagyságát, hanem annak minőségét igyekeznek a vadászok javítani. Ennek jelentősége összefügg a vadászat ötödik okával (mindjárt kitérek rá). Az állományminőséget javító vadászat célja, hogy adott vadfaj egyedeiben hordozott génállományok közül a legjobbak öröklődjenek tovább az utódokban. Mit jelenthetne ebben az esetben a jó genetika? Nőivarú egyedeknél a megfelelő testméretet, jó termékenyülést, vemhességet, utódfelnevelést, védelmezést stb. (a felsoroltakat vadállományban nem lehet nyomon követni, így erre szelektálni sem, csak általánosságban ezek a jellemvonások lennének kívánatosak, mint ahogyan az állattenyésztésben). A hímek esetében szintén a megfelelő testméret, illetve a kérődzők esetében az adott fajnak a korához képest felrakott agancs-, illetve szarvmérete, annak formája, amelyek jelezhetik a jó genetikával rendelkező egyedeket (azzal együtt, hogy kutatások arra világítottak rá, az agancsméret nem, vagy csak minimálisan örökölhetőségi kérdés, azaz a genetika csak kis mértékben befolyásolja az agancs méretének alakulását). Az agancs nagyságát, súlyát sokkal inkább az élőhelyi adottságok, a zavarás mértéke, a táplálék mennyisége és minsőége, valamint az állomány nagysága határozza meg. Ezekből a kutatási eredményekből kiindulva tehát elmondható, hogy az állomány minőségét szolgáló szelektálás, azaz válogató vadászat abban az értelemben lehet csak sikeres, ha azokat az egyedeket veszi ki az állományból a vadász, amelyek az adott területen a faj általános küllemi adottságaihoz képest gyengébb külalakot mutatnak. Tehát láthatólag gyenge, senyves, fejletlen stb.
A negyedik ok, amiért ma is van vadászat, az az egy adott területen élő nagyvadfaj-állományok ivar- és korösszetételét szabályozó vadászat. Ugyanis ahhoz, hogy egy populáció hosszú távon fennmaradhasson, megfelelő összetételre van szükség, amelynek befolyásolását, megváltoztatását kizárólag a vadászattal lehet elérni.
Az ötödik ok, amiért napjainkban is vadásznak, az pedig a pénz (erre a harmadik pontnál is utaltam). Azt gondolom, a vadászat eddig felsorolt okai közül mindössze csak ez, az ötödik pillér jut el a médiumokon keresztül a társadalomhoz. „Gazdag, szadista emberek sok pénzért gyilkolnak. Az állatok…” – hangzik az általános közösségi visszhang. Mit mondjak, ez részint igaz. Vannak emberek, nem vadászok, hanem legálisan puskával a kezükben a vadászterületen járó emberek, akik tehetősségüknek köszönhetően igyekeznek olyan körökben mozogni, ahol kapcsolati tőkét szerezhetnek vállalkozásuk stabil anyagi helyzetének biztosításához. Ezt a lehetőséget pedig leginkább a korábban az arisztokráciához tartozó, mára a burzsoáizmus által trónolt vadászatban találják meg (tisztelet a kivételnek). Ebből adódóan mára kialakult a vadásztársadalomban egy olyan – értelemszerűen szűk – réteg, amelytől a vadászemberek is élesen elhatárolódnak. De ez vadászberken belüli ügy. Ez a réteg, légyen az magyar vagy külföldi, anyagi helyzetéből adódóan jelentős mennyiségű pénzt tud vagy akar vadászat ellenében a vadászatra jogosultnál hagyni. Erre a „jelenségre” mára sokan vadászatszervező irodákat hoztak létre, magyarán a vadászat egészén belül létrejött egy olyan szegmens, ahol jelentős pénzek ellenében vadászati turizmusban, vendéglátásban lehet része (vadászházban szállás + wellness, kulináris gasztronómiai étkeztetés, helyi programok, vadásztatás) a vadászatot kifizető vadásznak. Hogy ez mennyire elítélendő? Ugyanez történik egy állatkertben, ahol pénzért lehet nézni a kis helyre bezárt állatokat, és éppígy zajlik egy horgásztó üzemeltetésénél is, ahol jegy és faházbérlés ellenében éjszakákon át ki lehet húzni a nagyobbnál nagyobb halakat egy vödörnyi vízből – elnézést kérek a költői túlzásért. De a valóság ez, az állatokhoz köthető élmény- és zsákmányszerzést pénzzé tettük azon primitív, de az emberbe kódolt alapelv alapján, hogy minél nagyobb, annál drágább. Ez olyannyira jól sikerült, hogy mostanra Magyarországon vadgazdálkodásból több tízmilliárd forintnyi bevétel kerekedik évente.
