Az IoT alapú megfigyelőrendszerek szerepe az állattartásban
A mezőgazdaság digitalizációja az elmúlt évtizedben új korszakot nyitott az állattartásban is. Ennek egyik legdinamikusabban fejlődő területe az IoT. A különféle érzékelők, szenzorok és intelligens eszközök a hálózatra köthetők, így valós időben tudnak adatokat gyűjteni és továbbítani. Az IoT-alapú megfigyelőrendszerek célja, hogy a gazdák pontos képet kapjanak az állatok egészségi állapotáról, viselkedéséről, a környezeti feltételekről és ezek alapján gyors, megalapozott döntéseket hozhassanak.
Az állattartásban az IoT alkalmazása több területen is megjelenik. A baromfitartásban például olyan szenzorokat használnak, amelyek mérik az istálló hőmérsékletét, páratartalmát, ammóniaszintjét, valamint az állatok mozgását és aktivitását. Ezek az adatok segítenek megelőzni a légzőszervi megbetegedéseket, optimalizálni a szellőztetést és időben jelezni, ha az állatok viselkedése eltér a megszokottól – például betegség vagy stressz miatt. A LivestockSense nevű nemzetközi projekt keretében Magyarországon is tesztelnek olyan rendszereket, amelyek kamerák és szenzorok segítségével követik az állatok testtömegének alakulását, valamint az istállók környezeti állapotát, ezekből a mért adatokból az MI segítségével döntéstámogató javaslatokat generálnak a gazdák számára.
A sertéstartásban szintén egyre elterjedtebbek az IoT-megoldások. Itt a szenzorok képesek érzékelni az állatok testhőmérsékletét, mozgását, sőt, egyes rendszerek az etetőhelyeknél rögzítik, hogy melyik állat mikor és mennyit fogyasztott. Ez különösen fontos a betegségek korai felismerésében, hiszen a táplálékfelvétel csökkenése gyakran az első jele annak, hogy valami nincs rendben az állat egészségével. Az ilyen rendszerek nemcsak az állatokat védik, hanem a gazdaság jövedelmezőségét is növelik, hiszen csökkentik az állomány kiesését és az állatorvosi költségeket.
Az IoT-technológia már régóta jelen van
A szarvasmarha-ágazatban az IoT-technológia már régóta jelen van, különösen a tejtermelésben. A tehenekre szerelt nyakörvek vagy fülcímkék GPS-alapú helymeghatározást, mozgásfigyelést és hőmérsékletmérést tesznek lehetővé. Ezek az adatok segítenek az ivarzás pontos meghatározásában, a betegségek korai felismerésében és a legelőn való mozgás optimalizálásában. Egyes fejlett rendszerek már azt is képesek jelezni, ha egy tehén nem megfelelően rágja meg a takarmányt, ami emésztési problémákra utalhat.
A kaptárakba telepített szenzorok meg tudják mérni a belső hőmérsékletet, páratartalmat, a méhek aktivitását, sőt, egyes rendszerek a kaptár hangjait is elemzik, hogy időben jelezzék a rajzás vagy betegség jeleit. Az ELTE agrárinformatikai kutatócsoportja például olyan méhmonitorozó rendszeren dolgozik, amely adatok gyűjtése mellett riasztásokat küld és javaslatokat tesz a méhészeknek a beavatkozásra.
Az IoT-alapú megfigyelőrendszerek olyan technológiai újítások, amelyek kézzelfogható előnyöket kínálnak a gazdálkodók számára. Segítségükkel csökkenthető a környezeti terhelés, javítható az állatok jóléte, növelhető a termelés hatékonysága és nem utolsósorban, a gazdák munkája is tervezhetőbbé, biztonságosabbá válik. Bár a bevezetésük kezdetben beruházást igényel, a hosszú távú megtérülésük egyre több gazdaságot ösztönöz az új technológiák iránti nyitottságra. Az IoT tehát nem a jövő, hanem már a jelen része, és egyre inkább nélkülözhetetlen eleme a modern állattartásnak.
A témáról bővebben:
- IoT in Livestock Management
– HashStudioz - AI & IoT for Livestock Management
– Intuz - How IoT is revolutionising
livestock management – IoT Now - livestocksense.eu
