0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2026. február 22.

Hazánk növénytársulásai: a „holdbéli” tájak

Kirándulásaink során feltűnő jelenségre figyelhetünk fel,mégpedig arra, hogy a lakóhelyünktől akár csak egy megyehatárral távolabb eső árokparton már egészen más növények éldegélnek, mint amit megszokott a szemünk, egészen eltérő vegetáció alakult ki
Nagy területeket borít be az árvalányhaj
Nagy területeket borít be az árvalányhaj

Domborzatban nagyon hasonlóak a homoki gyepek társulásai, növényzetük viszont nagyban eltér a szikesekétől. A teljes Hortobágyra jellemző homok alapkőzeten kialakuló gyepek növényei alkalmazkodtak a nagy hőingadozáshoz, a rossz vízháztartású talajhoz és a gyér tápanyag-ellátottsághoz.

Ezek az élőhelyek azért különlegesek, mert olyan növények népesítik be, melyek kizárólag a Kárpát-medencében élnek meg, úgynevezett bennszülött fajok.

Ide tartozik a magyar csenkesz, a ritkaságszámba menő magyar kökörcsin és a jellegzetes árvalányhaj is. Mindemellett ezek a területek is nagy változatosságot mutatnak, ugyanis a humuszosabb területektől a félsivatagos futóhomokig sokféle növénytársulás kialakulhat. A futóhomok felülete nyáron extrém magas hőmérsékletet is elérhet, ezt kultúrnövények egyáltalán nem viselik el, tehát ezek a területek nem vonhatók művelésbe. Mégis törekednünk kell megőrzésükre, szabályozni kell a beépíthető területek mennyiségét, vagy a homokbányának átalakítható részek nagyságát. A szél felszínalakító munkája miatt kialakult buckák mellett a báránypirosító lilás virágai nyújtanak kellemes látványt. Az itt élő növények gyakran a talajra simulnak, így alkalmazkodva az uralkodó széljárás erőteljes hatásához. Ilyen a naprózsa is, ami egy apró termetű cserje, mélyre hatoló gyökere a kapaszkodást és az éltető víz elérését szolgálja. Mindemellett ezeken a vidékeken az állatvilág is megtalálja a helyét. A hangyaleső homokba vájt tölcsérben várja áldozatát, de sáskákkal is találkozhatunk szép számmal. A hüllőket a homoki gyík, a fürge gyík és a zöld gyík is képviseli.

A homokpusztagyepeknél valamivel dúsabb növényzetűek a zárt homokpusztarétek, ezek már alkalmasabbak legeltető állattartásra. A Homokhátság déli részein nagy számban láthatunk ilyen réteket. Már február végén pompázik itt a tarka sáfrány, amit a Magyar Posta 2009-ben bélyegen is megörökített. Áprilisban pedig a homoki nőszirom virít.

Tervezett kirándulásaink alkalmával érdemes úti célként választani ezen „holdbéli” tájakat is, nagyon különleges élményt nyújtanak.

Indulás előtt azonban mindig érdeklődjünk az érintett nemzeti parkok látogatóközpontjaiban, ugyanis bizonyos területek csak engedéllyel látogathatók. Szakemberek által vezetett túrákon biztonsággal ismerhetjük meg a nagy költőink által oly érzékletesen leírt tájakat.

Forrás: Kerti Kalendárium

Szaklap, amelyben a cikk megjelent: