Eközben egy amerikai startup, a Labby mesterséges intelligenciával segíti a masztitisz korai felismerését.

A laktáció első hetei, különösen az ellés utáni első hónap, kritikus időszak minden tehén életében. Nem véletlen, hogy egy brit vizsgálat szerint a masztitiszes (tőgygyulladásos) esetek több mint fele a laktáció első 100 napjában fordul elő. Ilyenkor ugyanis az ellés után az állat immunrendszere átmenetileg legyengül, miközben a tejtermelés hirtelen megugrik – ez ideális helyzetet teremt a kórokozók szaporodásának.

Sőt, sokszor már a szárazon állás idején megkezdődik a baj, becslések szerint ugyanis az új fertőzések több mint 60 százaléka még az ellés előtti nyugalmi időszakban alakul ki. Előfordul, hogy egy üsző már masztitiszszel kezdi első laktációját, ha a fertőzés ellés előtt bejut a tőgyébe.

Tejkiesés és rejtett veszteségek

A tőgygyulladás a világ tejelő teheneinek évente csaknem negyedét érinti, és nemzetközi becslések szerint összesen mintegy 32 milliárd dollár veszteséget okoz az ágazatnak. Egy-egy súlyos masztitiszes eset Nyugat-Európában 600-700 euró kárt is jelenthet, ha beleszámítjuk a kieső tejet, a kezelési költségeket és a plusz munkaidőt. A hazai tapasztalatok sem kevésbé riasztóak. A szakember rámutatott, hogy a masztitiszszel induló elsőborjas üszők egy laktáció alatt átlagosan 267 kilogrammal kevesebb tejet adnak, mint egészséges társaik. Ráadásul a beteg elsőborjas állatok mintegy 40 százaléka már az első laktációban kiesik az állományból, vagyis a beléjük fektetett nevelési költség gyakorlatilag elveszik.

A masztitisz nemcsak azonnali tejhozamkiesést okoz, hanem hosszú távú biológiai károkat is hagy maga után. A gyulladás roncsolja a tőgyszövetet, megemeli a szomatikus sejtszámot, rontja a tej minőségét és hajlamosít az újabb fertőzésekre. A szaporodásra is kedvezőtlen hatással van, nemzetközi vizsgálatok szerint az ellés utáni első hónapokban masztitiszen átesett tehenek átlagosan másfél hónappal később vemhesülnek, mint egészséges társaik. Hazai adatok is alátámasztják a reprodukciós veszteségeket. Dr. Pikó Evelin szerint a masztitiszes üszők első termékenyítésének sikeraránya mindössze 25,5 százalék volt, szemben az egészségesek 32 százalékával.

Fegyelem és előrelátás

A mindennapokban a masztitisz ellen a legjobb védekezési mód a megelőzés. Hazai és nemzetközi tapasztalat egyaránt bizonyítja, hogy a tisztaság és a fegyelem alapfeltétel a tőgygyulladás visszaszorításában. A szárazon álló tehenek és a vemhes üszők számára elengedhetetlen a tiszta, száraz környezet, a rendszeres almozás, takarítás és fertőtlenítés ugyanis csökkenti a kórokozók jelenlétét az istállóban. Több telepen bevált módszer, hogy az ellés előtti hetekben a tőgybimbók rendszeres fertőtlenítésével mérsékeljék a korai masztitisz kockázatát.

Az ellés után még nagyobb szerepe van a higiénikus fejésnek. A tőgy fejés előtti alapos előkészítése (tisztítás, fertőtlenítés), a fejés utáni utófertőtlenítés (tőgybimbó fürösztése) és a fejőgépek rendszeres karbantartása mind segít megakadályozni a fertőzés terjedését.

Ugyanilyen fontos a precíz nyilvántartás is – minden masztitiszesetet rögzíteni kell, mert az adatokból kirajzolódó mintázatok segíthetnek feltárni a probléma forrását és megakadályozni a jövőbeli eseteket. A következetes tenyésztői fegyelem tehát a leghatékonyabb fegyver, ha a gazda minden nap figyel a részletekre, az ellés előtti és utáni időszakban pedig fokozott óvatossággal jár el, a tőgygyulladás esélye minimálisra szorítható.