0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2026. február 24.

A válság mint tanítóerő

Borzasztóan indult ez az év. A gyengébbek biztos, hogy küszködnek, s vajon mi történik a profik háza táján? Nem megy a búza, csökkent az ára, vevő sehol.

Bíznak a napraforgóban

Mi a helyzet a többi növénnyel? Jelenleg ez az egyik legnehezebben megválaszolható kérdés, nagy gond, ki mit vessen 2026 tavaszán. Termeltek eddig a konzerv- és hűtő­ipar számára zöldborsót és csemegekukoricát. Erre a kettőre most nagyon mérsékelt az igény, az értékesítési ára pedig kritikán aluli. Ők pedig nem kezdenek eleve veszteséges termelésbe. Borsót termesztenek még a szárítóiparnak, ahol sportolóknak gyártanak belőle különböző fehérjekészítményeket. A megter­mesztett zöldbabot Nagyváradra, Székesfehérvárra és Albertirsára szállítják. Lényeg, hogy a reménybeli felvásárló kilogrammonként legalább 200 forintot ígérjen, egyébként nem érdekli őket a biznisz. Azt is nehezen értik meg, hogy tavaly a feldolgozók a zöldbab kilójáért legfeljebb 155 forintot voltak hajlandók adni (de csak neked, komám!), miközben a piacon 1750-2500 forint közötti áron kínálták.

napraforgó
Illusztráció
Fotó: MMG/Csatlós Norbert
A növények közül bizakodásra ad okot a napraforgó és a napraforgó-vetőmag előállítása. Gond ennél az, hogy a növényegészségügyi szempontok miatt megkövetelt vetésváltást hogyan tudják hosszú távon megvalósítani.

Ebben az évben ugyancsak a Cortevától kaptak szerződési ígéretet 100 hektár hibridvetőmag-előállításra, bíznak benne, hogy ez meg is valósul. A nagy olajtartalmú napraforgó pedig némi öntözéssel tavaly átlagosan 4,2 tonnát termett hektáronként, ám ahová nem jutott öntözővíz, ott a fajlagos hozam 1,5-2,2 tonna maradt. A Békés–Csanádi-löszhát, ahol ők gazdálkodnak, az ország egyik legjobb termőterülete, feltéve, ha kapnak elegendő csapadékot vagy öntöznek. Ez az egész térség a Maros hordalékkúpján, kavicságyon helyezkedik el. Tehát ha a Marosban van elegendő víz, akkor az ő földjeik alá is jut belőle, ám az elmúlt években ez a folyó inkább elvitte a vizet ahelyett, hogy táplálta volna a környéket. Nem sokat hallottunk róla, de tény, hogy amikor tavaly Parajdon megtörtént a tragédia és a sóbányát elöntötte az árvíz, akkor idehaza megemelkedett a vízszint és ennek következtében a 2025-ös növénytermesztési hozamok szakmailag elfogadható eredményt hoztak. Viszont ebben a helyzetben az egyre csökkenő kereslet miatt az árak durván visszaestek, ez alól a napraforgó jelenti az egyetlen kivételt.

Kénytelenek takarékoskodni

Kisdombegyházon az Agro-Ferr Kft. nagy foglalkoztatónak számít, sokaknak ad munkát és megélhetést. Az egyre nehezülő gazdasági feltételek viszont arra kényszerítik ezt a céget, hogy nagyon nézzék meg, mire adnak ki pénzt, kell-e az a csavar vagy alátét, s az egészet az ügyvezető engedélyezheti. Takarékoskodni kell, mert ezt diktálja a válság, ami igencsak nagy tanító ebben az időszakban.

Már eddig elbocsátottak 15 munkavállalót, de még nincs a dolognak vége. Az állandó foglalkoztatotti létszámuk 140 fő, az ideiglenesen foglalkoztatottak 200-an vannak.

Ez a statisztika, a száraz adat. Sokkal bonyolultabbá válik a helyzet akkor, ha valaki megismeri az ott dolgozók hátterét. Dorcsinecz János ezzel is tisztában van. Ki tudna felmondani – kérdezi – az olyan dolgozónak, aki rokkantkocsival jár májustól decemberig fokhagymát pucolni és csomagolni. Mert ilyen lelket gyötrő helyzettel is meg kell küzdeni, amit az együttélés, az abból származó közös sors nem enged megtörténni.

Forrás: Magyar Mezőgazdaság

Szaklap, amelyben a cikk megjelent:

Magyar Mezőgazdaság