A klímaváltozás veszélyt jelent, de egyben esélyt is arra, hogy alkalmazkodással meg lehessen őrizni a Kárpát-medencében a termelt kultúrákat – mondta a fiatal gazdák érdekeit képviselő AGRYA konferenciáján tartott előadásában Szabó Marcell, alkotmánybíró.

Beszélt arról, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) országgyűlési képviselők beadványára vizsgálta, a klímatörvény eleget tesz-e mindazoknak a követelményeknek, amelyekre a jelenlegi helyzetben szükség van. Az Ab ezzel kapcsolatos döntését – amelyben jogszabály egy paragrafusát megsemmisítette – „Cassandra-levélnek” nevezte, mert megfogalmazták benne, hogy a jogszabályban szereplő konkrét vállalások nem igazodnak az éghajlatváltozás súlyosságához.

Egy sor aggasztó jelent sorolt fel: a Hortobágyon megjelenő kaktusz és prérifű, a nemzeti identitásképző tájelem Balaton átalakulása, algásodása, a talajvízszint rohamos csökkenése, és az erdők problémái. Az alkotmánybíró arról is beszélt, hogy ma már nem jó gondolat az ide érkező vizet az ország területéről mielőbb kivezetni, most már

A zöldségek és gyümölcsök példáját felhozva beszélt a globális kereskedelem torzító hatásairól is, mondván, hogy sok kedvezőtlen folyamatot – például a hazai almatermelés leépülését – nem érzékelnek például a fővárosi fogyasztók, mert ott az importalma az üzletekben.

A tájékoztatás pedig azért is fontos, mert ha az emberek tisztában lennének azzal, mennyit ártanak az importgyümölcsök vásárlásával, mekkora környezeti terhelést okoz ezeknek az áruknak az akár kontinensek közötti szállítása, akkor sokkal inkább támogatnák a helyi termelőket.

Ellenálló társadalom és gazdaság

A több civil és érdekképviseleti szervezet – köztük számos agrárérdekeltségű – által készített új klímatörvény-koncepciót mutatta be a konferencián Farkas István, a Magyar Természetvédők Szövetsége társelnöke. Az 55 oldalas dokumentum társadalmi vitája március 29-éig tarthat.

A koncepció fontos jellemzője, hogy nem csak a kibocsátás-csökkentéssel foglalkozik, hanem azon felül helyezi a fókuszba a klímaváltozás hatásainak ellenálló társadalom és gazdaság kialakítását – hangsúlyozta Farkas István. A dokumentumban így nagyon nagy hangsúly van a területhasználattal foglalkozó szektorokon,

• a mezőgazdaságon,
• a vízgazdálkodáson, és
• az erdőgazdálkodáson.

A dokumentum nemcsak szabályokat tartalmaz, hanem ösztönző és támogató szemléte is van, és  például éppen az Agrya javaslatára fogalmazza meg a méltányos kompenzáció elvét, ami azt mondja ki, hogy ha egy gazdálkodó szervezetnek vagy egy csoportnak változtatnia kell, mert

Igazságos átmenetre van szükség, hogy a gazdaság hozzá tudjon idomulni az új szabályozáshoz, illetve az új környezethez, legyen ez természeti, gazdaság, vagy politikai környezet.

A koncepció agráriummal foglalkozó részének lényeges eleme, hogy szükség van egy agrárgazdasági klímastratégiára. A cél az élelmiszer-ellátás alapjainak a megőrzése és egy a klímaváltozásnak ellenállóbb mezőgazdasági rendszer kialakítása.