A rénszarvasok a sarkkörön túl élő párosujjú patások. Minden évben követik az évszakot vándorlását, és több száz kilométert vándorolnak. Ez az egyetlen szarvasfaj, melynek nemcsak a bikák, de a tehenek is agancsot növesztenek. A különleges fejdísz csontból van: minden évben elhullajtják, majd újra növesztik. A hímek esetében egyértelmű a szerepe: szaporodási időszakban először csak méregetik egymást, mindegyik fél igyekszik nagyobbnak tűnni a másiknál. Ha nem sikerül eldönteni a dominanciát, akkor pedig egymásnak is esnek.

A nőivarú példányok azonban nem harcolnak egymással. Míg a bikák agancsa akár 120 centiméteres is lehet, és akár 9 kilogrammot is nyomhat, a teheneké jóval szerényebb: kisebb méretű, és kevesebb ágból is áll. Egyes tudósok szerint azért van rájuk szükség, hogy fajtársaiktól megvédjék az értékesebb táplálkozóhelyeket, esetleg a ragadozókkal szembeni védekezéshez használják.

Eredményeiket a Ecology and Evolution folyóiratban publikálták.

A Cincinnati Egyetem kutatói, köztük Joshua Miller docens és Madison Gaetano doktorandusz az alaszkai sarkvidéki Nemzeti Vadvilág Menedék területén gyűjtött és tanulmányozott hullajtott agancsokat – írja a Phys.org. Az itt élő rénszarvasok, melyeket karibunak is hívnak egy híres csorda egyedei, melyek minden évben megteszik a kb. 2400 kilométeres, körkörös vándorútjukat.

Az összegyűjtött agancsokon azt vizsgálták, milyen állatok hagytak rajtuk nyomokat. A ragadozók, mint a medvék és farkasok, eltérő módon rágják meg a csontokat, mint a rágcsálók vagy éppen a rénszarvasok.

A vizsgált agancsok mindössze 4 százalékán találták rágcsálók fogainak nyomait – ami ezért is érdekes, mivel eddig azt feltételezték, hogy csak ők mutatnak ilyen viselkedést.

Az agancsok mellett a kutatók 224 darab csontot is összeszedtek a területről: rénszarvasok, jávorszarvasok és pézsmatulkok csontjait. Az agancsokkal ellentétben ezeken már főként ragadozók fognyomait tudták kimutatni. Mindössze 12 százalékukon volt karibuk-, és 1 százalékon rágcsálók fogainak nyomai.