Egész Európában elterjedt, de kimutatták már a Közel-Keleten és Észak-Afrikában is. Mivel a körömvirágfajok nem őshonosak hazánkban, a kertészeti változatok dél-európai fajokból lettek kinemesítve, így azt kell feltételeznünk, hogy ez a legyecske sem őshonos nálunk. Nem olyan rég jelent meg először Szlovákiában ültetett orvosi körömvirágon, ahol úgy vélik, hogy vetőmaggal érkezhetett. Ez az állomány évről évre növekszik, és már kisebb károkat okoz az ültetett orvosi körömvirágon. Alighanem a jövőben hazánkban is gyakrabban fogunk találkozni vele, és esetlegesen a kártételéről is hallhatunk majd, illetve védekezésre is szükség lesz ellene. Szlovákiai lelőhelyeken egy, a Torymidae családba tartozó fémfürkészdarazsat is találtak, amely a körömvirágból fejlődött ki a legyekkel együtt, így azt feltételezik, hogy természetes ellensége lehet.

A galagonya-gyümölcslégy (Anomoia purmunda) rendkívül látványos, azonban hazánk területéről alig ismert faj, bizonyítottan kártevője a természetben előforduló, de városi környezetben is gyakran ültetett galagonya- és madárbirsfajoknak (Crataegus spp. és Cotoneaster spp.).

Nagyon szép és jellegzetes szárnymintázatú fúrólégyfaj. A szárny tövénél egy nagy barna foltot visel, melyből keskeny csíkok futnak minden irányba. A talajban telel át báb alakban, de néha a növényen maradó termésben is áttelelhet. A kifejlett legyekkel júniusban és augusztusban találkozhatunk. Tojásait a növény termésébe rakja egyesével, a kikelő lárva a termésben fejlődik, és szeptember végén húzódik a talajba telelni. Csak egy nemzedéke van.

Mint minden fúrólégy esetében, itt is a lárva okozza a kárt: fejlődése és táplálkozása során meglágyítja és puhává teszi a termést. A korábbi hazai vizsgálatok 39%-os fertőzöttséget említenek a galagonyabogyókban, de szomszédos országokból jeleztek 52%-os bogyófertőzöttséget is. Jelenleg nem szükséges védekezni ellene, hiszen viszonylag ritka az ültetett növényeinken.