Állattenyésztéshez igazított vetésszerkezet

A második témakör az agrotechnika alkalmazása néven foglalható össze. Ide tartozik a növénytermesztésben a talajművelés, a fajták és hibridek megválasztása, a vetésszerkezet, az istállótrágyázás. Itt említhető meg a Hódagro Zrt. állattenyésztése, amely 600-650 holstein-fríz tejhasznú tehenet és annak szaporulatát, valamint 90 darab charolais húshasznú anyatehenet és ezek szaporulatát foglalja magába, ezen kívül pedig évente legalább 500 ezer brojlercsirkét hizlalnak. A 600 anyajuhot számláló juhászatuk elsősorban a tömegtakarmány-fogyasztás miatt érdekes. Takarmánygyártásuk szintén meghatározó, mert a keverőüzemükben évente 5600 tonna tápot állítanak elő, amiből közel 1700 tonnát (ennek az értéke meghaladja a 270 millió forintot) értékesítenek.

Az állattenyésztés szálas és erjesztett takarmányigénye meghatározó volumenű. Ezen felül évente lucernaszénából 110 tonnát, fűszénából 27 tonnát, cirokszilázsból 1752 tonnát, kukoricaszilázsból 6600 tonnát készítenek, továbbá erjesztenek 3200 tonna szenázst és betárolnak összesen 4650 tonna szalmát.

Visszatérve az agrotechnika témaköréhez, a Hódagro Zrt. az általa működtetett integrációval együttesen mintegy 4000 hektáron ter­meszt növényeket. Az elnök-vezérigazgató érthetően 2024-re és 2025-re fókuszált az elemzésénél, ám emellett hozzátette a 2022-es év hozamát is. Szomorú vagy sem, a szemeskukorica termesztését 2024-ben befejezték, 2025-ben már nem foglalkoztak vele. Azelőtt mindig vetettek, de a növény az irtózatos nyári hőségben nem tudott csövet képezni. Előbb a vetés idején változtattak, előrehozták márciusra, hátha az segít. Az ilyen kukorica, ha nem fagy ki, a nyári hőség kialakulása előtt címert hány és csövet hoz. Ehhez persze kellettek a megfelelő hibridek, találtak is ilyeneket, mégpedig lengyel genetikai hátterűeket. Ám ebben a helyzetben újra előjött a Cold-teszt jelentősége, mert a kora tavaszi fagyok áprilisban vagy májusban pusztítják el a friss vetéseket.

A szemeskukorica helyett előtérbe került a cirok, csakhogy az főként fiatal növényként roppant érzékeny a tavaszi fagyokra. A kettős hasznosítású kukoricával mindig úgy okoskodtak, hogy lehet az siló is meg szemes is. Eddig mindig silóként takarították be, s lett belőle szilázs, csupán tavaly júliusban száradt el úgy 60 hektár kukorica, hogy azt már nem lehetett a siker reményében lesilózni.

A vetésszerkezet a Hódagro Zrt.-ben az állattenyésztés igényét hivatott kielégíteni, de még így is vásárolnak különböző szemesféléket. Ez alól csak a napraforgó az egyetlen kivétel. Őszi árpából 2024-ben 137 hektár átlagában 5,68 tonnát, 2025-ben 213 hektár átlagában 6,21 tonnát takarítottak be. (2022-ben 3,89 tonna/hektár.) Az őszi búza 2024-ben 860 hektár átlagában 5 tonnát adott, 2025-ben pedig 969 hektár átlagában 4,95 tonnát termett. Az összes betakarított búza 60 százaléka javító minőségű, a többi malmi. Ennek dacára a kutyát sem érdekli, vevő még elvétve sem jelentkezik érte. A talajmunkát mindkét növénynél vagy gruberrel, vagy tigerrel oldották meg, hozzátéve azt a figyelemre méltó tényt, hogy a vetés után kötelezően jött a Güttler henger.