Fontos a szerepe az istállótrágyának

Az őszi tritikáléból 2024-ben 160 hektáron takarították be a termést, az átlaghozam 5,11 tonna lett, míg 2025-ben 169 hektáron az átlaghozam 4,78 tonnára mérséklődött. (2022-ben 4,75 tonna/hektár.) Itt a gruber és a tárcsa mellett már a direktvetést favorizálták, ez jobb, olcsóbb, sokkal inkább nedvességmegtartó módszer. Őszi takarmánykeveréket 2024-ben 300 hektáron termesztettek, a termésátlaga 8,8 tonna lett, míg 2025-ben 244 hektáron az átlagtermés 13,2 tonnát mutatott. (2022-ben az átlaghozam 13,7 tonna/hektár lett.) Őszi takarmányborsóból 2024-ben 12 hektár átlagában 1,3 tonnás, 2025-ben 20 hektár átlagában 3,1 tonnás hozamot mértek. Érdemes megjegyezni, hogy 10 hektáron a Paddle fajta 4,8 tonnát adott. (A 2022-es átlag 1,22 tonna volt.) A talajmunkához ezeknél a növényeknél is a grubert és a kompaktort használták, utána természetesen gyűrűs hengerezés következett. A napraforgóból 2024-ben 250 hektár átlagában 2,5 tonnát takarítottak be, 2025-ben pedig 411 hektár átlagában 2,67 tonna jött össze. (A 2022-es évben a napraforgó 1,68 tonnát adott hektáronként.) Az április első dekádjában kezdődő magágykészítéshez egy- vagy kétszeri gruberezést, vagy egyszeri kombinátorozást alkalmaztak, és a vetések után pedig Güttler hengereztek.

A másodvetésű silókukorica csak akkor ad jó termést, ha elég csapadékos az év. Ebből 2024-ben 319 hektárt vetettek, az átlaghozam 7,19 tonna lett, 2025-ben pedig 154 hektáron 6,9 tonnás átlag született. Mindkét évben direktvetést alkalmaztak.

A ciroknövény korai vetésével baj van, nem szereti a hideget. A silócirokból 2024-ben 21,4 tonnát takarítottak be, tavaly pedig nem foglalkoztak vele. Helyette előtérbe került 90 hektáron a másodvetésű cirok, ez áltag 9,3 tonnát hozott.

A talajművelés kapcsán alapelv, hogy nem szántanak, és forgatás helyett a talaj felvehető víztartalmát megőrző forgatás nélküli mulcsművelést favorizálják. A már említett eszközök mellett Szabó Lajos szinte ódákat zengett a Köckerlingről, ami nélkül a gazdálkodásuk ma már elképzelhetetlen lenne. Gyom­irtáshoz egy olyan eszközt használnak, amin a tárcsákat egy hidromotor hajtja, percenként 800-as fordulattal, ezután még az elátkozott vad kamilla sem tud megmaradni. Jellemző, hogy a gyártó az eredeti 3 méteres munkaszélességű gyomirtó gépet a Hódagro Zrt. kérésére 6 méteres szélességben is elkészíti. Az, hogy nem szántanak, nem jelenti azt, hogy a talaj felső rétegét nem bolygatják meg. A gépi növényvédelem művelési mélysége 5 centiméter, de a többi lazító eszköznél is gyakorlat a maximum 15-30 centiméter mélységű mulcskészítő művelés, melynek hatására a talaj képes annyi vizet befogadni, akár a szántás esetén. Talajművelési gyakorlatuk pozitívumait támasztják alá a talajszelvény-felvételezések, illetve a háromrétegű talajminta-vételezések eredményei is.

Ugyan több munkaerőt igényel, de mérséklődik a mezei leltár, könnyebbé válnak a talajmunkák, megtakarítás mutatkozik üzemanyagban, alkatrészben. Jelenleg pedig azon törik a fejüket, hogy a városi zöldhulladékból és a saját hulladékaikból komposztot készítsenek, ebből szeretnének nagyobb mennyiséget előállítani.

Essék szó a harmadik témáról. Az éves átlagos állományi létszám 123 fő, az éves munkabértömeg 695 millió forint. Évente az egy főre jutó átlagbér (2024-es adat) 5,6 millió forint volt, ez tavaly tovább növekedett. A keresetek 2002 óta, amikor is a gondban lévő céget az APEH fel akarta számolni, a tagság pedig megválasztotta Szabó Lajost elnök-­vezérigazgatónak, a fizetések 7,5-8-szorosára növekedtek. A szakemberből lett vezető ma már nemcsak egy sikeres cég sikeres irányítója, hanem szakmai kerekasztalok és megbeszélések hiteles előadója, a különböző felsőfokú intézményeknél a vizsgabizottságokban hozzáértő, a gyakorlatot ismerő tag.