A SIRHA Budapest Kelet-Közép-Európa legjelentősebb élelmiszeripari és HoReCa szakkiállítása, ahol mindenki megismerkedhet az újdonságokkal, részt vehet képzéseken, versenyeken, konferenciákon – mondta a kiállítást megnyitó beszédében Nagy István, agrárminiszter.
Mint kijelentette: a következő három nap Budapestet a világ gasztro-fővárosává teszi. A Hungexpo területén rendezett SIRHA egyúttal egy olyan kapu, amelyen a hazai kistermelők és a globális szállodalláncok döntéshozói egyszerre léphetnek át.
Kiemelt támogatás
A miniszter szerint a magyar élelmiszeripar nemcsak jelentős ágazat, de izgalmas is, ahol mindig történik valami, mindig történik valami jó. Az ágazat jelentőségét néhány számadattal érzékeltette, köztük azzal, hogy a termelési érték 2010 és 2024 között, folyamatos növekedés ellett megháromszorozódott, és 6656 milliárd forintra emelkedett.
A kormányzat stratégiai ágazatként tekint az élelmiszeriparra, amely ennek megfelelően 2014 és 2024 között több mint 650 milliárd forint támogatásban részesült.
A 2014 óta a hazai vidékfejlesztés gerincét jelentő Vidékfejlesztési Program egyik legnagyobb nyertese is a feldolgozóiparunk volt: országszerte 1300 élelmiszeripari üzemet támogattunk – hangsúlyozta Nagy István. Több mint 310 milliárd forint forrás jutott arra, hogy Magyarország élelmiszer-önellátása stabilabb legyen, és kevésbé függjünk az importtól vagy a világpiaci energiaáraktól.
Többet kihozni az alapanyagból
A Vidékfejlesztési Program lezárult, de átvette a helyét az új korszakot jelentő KAP Stratégiai Terv, amelyben összesen 3153 milliárd forint áll rendelkezésre az agrár-vidékfejlesztést támogató II. pillérben. Ennek a hatalmas összegnek több mint felét közvetlenül a gazdaság fejlesztésére, a termelés megerősítésére fordítjuk.
Arról is beszélt, hogy a tárca kiemelt célja a beruházások ösztönzése, amire már 925 milliárd forintot ítéltek oda. A kormány számára az élelmiszeripar továbbra is kiemelt terület, ezért a 2027-ig tartó időszakra hatalmas, közel 500 milliárd forintos forrást különítettek el a feldolgozóipar számára. Eddig összesen 939 kérelem kapott pozitív döntést, mintegy 491 milliárd forint értékben – mondta.
A „nagy ÉLIP” számai azt mutatják, hogy a nagyobb, komplex fejlesztésekre óriási az igény: eddig 312 nagyprojekt kapott támogatást, összesen 452 milliárd forint értékben. A miniszter hangsúlyozta, hogy nem csupán gépek vásárlásáról van szó: új csarnokok épülnek, és ami a mai világban a legfontosabb, segítik az üzemek energia-önellátását, napelemekkel és modern rendszerekkel teszik függetlenné a világpiaci energiaáraktól. A „kis ÉLIP” számai pedig arról tanúskodnak, hogy a kormányzat számára ugyanilyen fontosak a kisebb üzemek is: eddig 627 kisebb feldolgozó kapott összesen 40 milliárd forint támogatást. Cél a hatékonyság, az, hogy a magyar alapanyagból magasabb hozzáadott értékű, versenyképesebb termék készüljön, ami megállja a helyét bármelyik bolt polcán.
A fókusz a digitalizáción van
A miniszter elmondta: a feldolgozó üzemek számára kiírt felhívás sikerességét látva úgy döntöttek, hogy azonos tartalommal, de módosított feltételekkel ismét meghirdetik a felhívást, amelyre több mint 860 új kérelem érkezett be, 48 milliárdos, a keretösszeg két és félszeresét kitevő forrásigénnyel.
A megújulás azért is fontos, mert az élelmiszeriparban csaknem 4 ezer vállalkozást tartanak számon, amelyek nagyon sok embernek adnak munkát. A foglalkoztatottak száma 2025-ben csaknem 146 ezer volt, ami azt jelenti, hogy 2010 óta mintegy 15 százalékkal, közel 20 ezer fővel emelkedett a létszám.
A 2021 óta tartó támogatási időszakban egyébként a pályázatoknál nem volt létszámmal kapcsolatos kikötés. A fő fókusz a digitalizációra, a modernizációra került át. A növekvő hatékonyság azonban további beruházási kedvet indukált, így összességében a foglalkoztatás is kedvezően alakult. A támogatási rendszer összeállítása során az elsődleges szempont az volt, hogy a minőségi hazai alapanyagokra építve hatékony feldolgozás valósulhasson meg.
