„Korábbi kutatások kimutatták, hogy növények csírázhatnak valódi holdmintákban vagy regolit-szimulánsban, gyakran komposzt vagy más szerves anyag hozzáadásával” – mondta Atkin. „Ebben a vizsgálatban azonban a mikroorganizmusokra koncentráltunk. Nemcsak szerves anyagot adtunk hozzá, hanem azt is teszteltük, hogy a növények és mikrobák közötti együttműködés javíthatja-e a regolit szerkezetét és csökkentheti-e a növények stresszét.”
Milyen ízük van?
De milyen ízűek ezek a csicseriborsók? Egyelőre nem tudni.
„A csicseriborsókban egyelőre a felhalmozódott fémszennyezést vizsgáljuk, ezért még nem ettük meg őket” – mondta Atkin.
Fotó: Pixabay
A holdi kőzet és a kutatók által használt szimuláns magas koncentrációban tartalmaz fémeket, például alumíniumot és vasat. A vas fontos tápanyag a növények számára, az alumínium azonban nem, és fogyasztása mérgező lehet.
– mondta Atkin. „Az eredményeket egy későbbi tanulmányban publikáljuk még ebben az évben.”
A magok bevonására használt gombák szimbiózisban voltak a csicseriborsóval: segítették a növényeket a fontos tápanyagok felvételében, miközben csökkentették a nehézfémek felszívódását. A mikroorganizmusok még 100% regolit-szimulánsban is sikeresen benépesítették a gyökereket, és összekötötték a laza szemcséket, így a regolit jobban hasonlított a földi talajhoz.
Nem a mostani az első kísérlet azonban, korábban is sikeresen termesztettek növényt szimulált holdbéli környezetben:
Növénytermesztés az űrben: az első növény asztronautáktól napjainkig
