Bene László előadásában rávilágított, hogy bár Magyarország adottságai kiválóak, a szójatermesztésben rejlő gazdasági potenciált és a feldolgozottság szintjét tekintve még messze elmaradunk nyugati szomszédunktól.
Szójatermesztés: Európa hiányban
A világon jelenleg mintegy 140 millió hektáron termesztenek szóját, ami évente 400 millió tonna terményt jelent. Míg globális piacot a tengerentúli nagyhatalmak: Brazília (170 millió tonna), az USA (120 millió tonna) és Argentína (50 millió tonna) dominálják, Európa fehérjehiánnyal küzd. Az európai kontinens az igényeinek alig felét képes helyben megtermelni.
Ezt a számok is alátámasztják, Ausztria 87 000 hektáros szójaterületének már több mint egyharmadán (37%) ökológiai művelést folytatnak, míg Magyarországon a 79 000 hektárnak csupán az 5 százaléka biominősítésű. Az európai piacon fizetőképes kereslet mutatkozik a GMO-mentes bioszójára, ami nagy lehetőséget kínál Magyarország számára is.
Bene László előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt három év átlagtermése, amelyet különböző biokultúrákban hasonlított össze, elérte a konvencionális szint 80 százalékát, sőt, a kukorica, a szója és a borsó esetében ez az arány még kedvezőbbnek mutatkozott. Ez cáfolja azt a nézetet, miszerint a biogazdálkodás csupán „kistermelői hobbi” lenne. A technológiai fegyelem betartásával az ökotermesztés igenis versenyképes üzleti alternatíva. Ausztria ebben követendő példa lehet.
Korszerű szójatermesztés
De vajon miért is tartanak ők előrébb? Eltér a két ország vetőmag-stratégiája: nyugati szomszédunk sikerességének egyik alapja a 40 éve következetesen tartott fehérjestratégia, a kizárólag GMO-mentes, fémzárolt és oltott vetőmag használata, valamint a klímához alkalmazkodó korai fajták alkalmazása és nemesítése. Amíg Magyarország döntően alacsony feldolgozottságú árualapot exportál, addig Ausztria a megtermelt szója nagy részét belföldön dolgozza fel. Saját késztermékekkel (élelmiszerekkel) jelennek meg a polcokon, így nem alapanyag árában, hanem áruban versenyeznek.
Az előadó szerint a magyar gazdák számára is nyitott az út, de ehhez stratégiai váltásra van szükség. A sikeres termesztés kritériumai Bene László szerint az minőségi vetőmagválasztás, azaz kizárólag fémzárolt, oltott vetőmag használata. Az oltás elengedhetetlen a nitrogénmegkötéshez. Másik sarkalatos pont a megfelelő vetésidő kiválasztása (április végén, május elején), illetve a kitartó technológiai fegyelem a mechanikai gyomirtásban.
A szakember szerint a szója a klímaváltozás egyik nyertese lehet, mivel nitrogénigényét önmaga fedezi (alacsony inputigény), és jól reagál a precíziós mechanikai gyomirtásra. Ausztriában az edukáció már az óvodában elkezdődik, így a felvevőpiac tudatosan keresi a biotermékeket. Magyarországon a „tudástranszfer” felgyorsítása és a feldolgozóipari beruházások ösztönzése lehet a következő lépcsőfok, hogy a magyar bioszója ne csak alapanyagként, hanem magas minőségű élelmiszerként is megállja a helyét.
Magyarországon van tér és igény a szójatermesztés bővítésére
