0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2026. március 7.

Fás legelő – múltbéli csökevény, vagy a jövő egyik záloga?

Évente több ezer kilométert teszek meg az ország útjain. Sokszor és sokfelé látok legelő állatokat. Ezek a legelők szemmel láthatóan vagy mesterségesen kialakított füves puszták, vagy századok óta kialakult természetes fás legelők.

Hol érdemes ezeket kialakítani?

Mindenképp olyan területet érdemes választani, ahol gyengébb a föld minősége (mindössze 4-8 aranykorona), és a vízháztartása nem, vagy csak kevéssé teszi alkalmassá szántóföldi termesztésre.

A leendő legelő ugyanúgy lehet aszályos vagy belvízre hajlamos terület, vagy olyan lejtős, eróziós földdarab, ahol a domborzati viszonyok nem teszik lehetővé, hogy szántóként gazdaságosan hasznosítsuk. Erre különösen jók a szikes-homokos-löszös talajok, domb- és hegyvidéki területek, valamint a patakvölgyek.

Kép: Kenyeres Attila
Ha megvan az alkalmas terület, mielőtt bármihez hozzáfognánk, mindenképp érdemes utánanézni a témával összefüggő aktuális pályázati lehetőségeknek.

A 2023–2027-es KAP Stratégiai Terv ugyanis számos lehetőséget kínál a fás legelők kialakítására és fenntartására:

  • Mezőgazdasági területek fásítása – telepítési és jövedelempótló támogatás új ültetvényekre.
  • Agroerdészeti rendszerek fenntartása – éves kifizetés a karbantartásért és a fák védelméért.
  • Agrár-környezetgazdálkodási program (AKG) – a fás legelők előnyt élveznek a pontozásban.
  • Állattartáshoz kötött támogatások – extenzív legeltetésre, húsmarha- és juhállományra.

A siker kulcsa a jó szakmai terv és a pontos engedélyezési folyamat (NÉBIH, erdészeti hatóság). Ehhez feltétlenül át kell tanulmányozni a feltételeket, hiszen csak és kizárólag a kiírás pontos betartásával nyerhető el az adott pályázat. A fás legelők kialakítása szempontjából különösen figyelni kell a következőkre:

  • gyephasznosítási kóddal rendelkező területre van szükség,
  • a telepítéshez legalább 0,3 hektár nagyságú terület szükséges,
  • hektáronként legalább 50, de legfeljebb 100 fát kell telepíteni,
  • a fákat 3 méternél távolabb kell egymástól ültetni,
  • a legelőt körbe kell keríteni mikrokerítéssel, vagy egyedi törzsvédelmet kell a fákon alkalmazni.

Fás legelőn lehetőség van fedett szárnyék, itató, illetve gémeskút létesítésére is.

Fotó: Annie Spratt , Unsplash

A gyakorlati megvalósításhoz mindenképp érdemes agroerdészeti, tájgazdálkodási szakemberhez fordulni, aki első körben felméri a területet és a tervezésben is segít. A legfontosabb szempont a megfelelő mennyiségű és minőségű víz megléte, hiszen hiába ideális a terület, ha nincs ivóvíz, legelőként semmit sem ér.

Az ivóvíz biztosítására többféle lehetőség is kínálkozik a természetes forrástól, kúttól kezdve a napelemmel/aggregátorral működő szivattyún át az itatóvályúval kombinált mobil víztartályig. Amire figyelni kell, hogy a természetes vízforrások esetében vizsgáltassunk be a vizet, ha nem akarjuk például magas nitráttartalmú vízzel mérgezni az állatainkat.

Ha mindezt kipipáltuk, jöhet a gyeptelepítés. Erre a célra legmegfelelőbb a szárazságtűrő, őshonos gyepkeverék, például a réti csenkesz, a magyar rozsnok, a fehér here és a sásfélék.

Utána következik a cserjék, bokrok és fák ültetése. Fák közül legjobb a juhar, a tölgy, a vadalma, a vadkörte, az eperfa, kőris, cserjékből pedig a galagonya, a som, a kökény és a fagyal.

Forrás: Kistermelők Lapja

Szaklap, amelyben a cikk megjelent: