Hol érdemes ezeket kialakítani?
Mindenképp olyan területet érdemes választani, ahol gyengébb a föld minősége (mindössze 4-8 aranykorona), és a vízháztartása nem, vagy csak kevéssé teszi alkalmassá szántóföldi termesztésre.
A leendő legelő ugyanúgy lehet aszályos vagy belvízre hajlamos terület, vagy olyan lejtős, eróziós földdarab, ahol a domborzati viszonyok nem teszik lehetővé, hogy szántóként gazdaságosan hasznosítsuk. Erre különösen jók a szikes-homokos-löszös talajok, domb- és hegyvidéki területek, valamint a patakvölgyek.
A 2023–2027-es KAP Stratégiai Terv ugyanis számos lehetőséget kínál a fás legelők kialakítására és fenntartására:
- Mezőgazdasági területek fásítása – telepítési és jövedelempótló támogatás új ültetvényekre.
- Agroerdészeti rendszerek fenntartása – éves kifizetés a karbantartásért és a fák védelméért.
- Agrár-környezetgazdálkodási program (AKG) – a fás legelők előnyt élveznek a pontozásban.
- Állattartáshoz kötött támogatások – extenzív legeltetésre, húsmarha- és juhállományra.
A siker kulcsa a jó szakmai terv és a pontos engedélyezési folyamat (NÉBIH, erdészeti hatóság). Ehhez feltétlenül át kell tanulmányozni a feltételeket, hiszen csak és kizárólag a kiírás pontos betartásával nyerhető el az adott pályázat. A fás legelők kialakítása szempontjából különösen figyelni kell a következőkre:
- gyephasznosítási kóddal rendelkező területre van szükség,
- a telepítéshez legalább 0,3 hektár nagyságú terület szükséges,
- hektáronként legalább 50, de legfeljebb 100 fát kell telepíteni,
- a fákat 3 méternél távolabb kell egymástól ültetni,
- a legelőt körbe kell keríteni mikrokerítéssel, vagy egyedi törzsvédelmet kell a fákon alkalmazni.
Fás legelőn lehetőség van fedett szárnyék, itató, illetve gémeskút létesítésére is.
A gyakorlati megvalósításhoz mindenképp érdemes agroerdészeti, tájgazdálkodási szakemberhez fordulni, aki első körben felméri a területet és a tervezésben is segít. A legfontosabb szempont a megfelelő mennyiségű és minőségű víz megléte, hiszen hiába ideális a terület, ha nincs ivóvíz, legelőként semmit sem ér.
Az ivóvíz biztosítására többféle lehetőség is kínálkozik a természetes forrástól, kúttól kezdve a napelemmel/aggregátorral működő szivattyún át az itatóvályúval kombinált mobil víztartályig. Amire figyelni kell, hogy a természetes vízforrások esetében vizsgáltassunk be a vizet, ha nem akarjuk például magas nitráttartalmú vízzel mérgezni az állatainkat.
Utána következik a cserjék, bokrok és fák ültetése. Fák közül legjobb a juhar, a tölgy, a vadalma, a vadkörte, az eperfa, kőris, cserjékből pedig a galagonya, a som, a kökény és a fagyal.
