0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2026. március 7.

Fás legelő – múltbéli csökevény, vagy a jövő egyik záloga?

Évente több ezer kilométert teszek meg az ország útjain. Sokszor és sokfelé látok legelő állatokat. Ezek a legelők szemmel láthatóan vagy mesterségesen kialakított füves puszták, vagy századok óta kialakult természetes fás legelők.

Milyen állatot tartsunk?

A gyeptelepítés ötlete mellett át kell gondolnunk, milyen állatot lehet/érdemes tartani az adott területen. Itt állattenyésztési és takarmányozási szempontokat is figyelembe kell venni, hiszen a különböző fajoknak eltérő minőségű és mennyiségű, a legelő által biztosított zöldtakarmányra van szükségük.

Ebben az esetben nem feltétlenül az egységnyi területen realizálható legnagyobb haszon az elsődleges cél, hanem az, hogy az adottságok kihasználása mellett a vegetáció és a legeltetés egyensúlyba kerüljön, hiszen ez adja meg a rendszer hosszú távú fenntarthatóságát.

Kép: Kenyeres AttilaKép: Kenyeres Attila

Ezek figyelembevételével szakemberek a következőt javasolják:

  • Dombvidéken a cserjésedés megfékezésére a juh és a kecske ideális.
  • Sík, nagyobb kiterjedésű legelőkön a húsmarha (angus, hereford, szürkemarha, bivaly).
  • Természetvédelmi területeken, jó minőségű gyepen a ló.
  • Gyümölcsfás legelőkön, ellenőrzött körülmények között a mangalica.

Azokon a területeken, ahol a terméshozam évek óta gyenge vagy bizonytalan, a terület vízháztartása nem megfelelő, az elsődleges szempont nem az azonnali profit, hanem a hosszú távú fenntarthatóság. Fontos észben tartani, hogy ez a kis ökoszisztéma nem gyors megtérülésű, viszont stabil, alacsony költségű és klímareziliens rendszer. Egy olyan gazdálkodási forma, amely az embernek, a természetnek és a jövő generációinak is jót tesz.

A fás legelő nem csupán egy új földhasználati irány, hanem olyan rendszer, ahol a fa, a fű és az állat egymást segíti, nem pedig kizárja. Aki ma belevág, az nemcsak saját gazdaságát erősíti, hanem hozzájárul ahhoz is, hogy élhető, klímatűrő és termékeny tájak maradjanak Magyarországon.

A biológiai sokféleség megőrzésére irányuló emberi tevékenységnek éppen az a lényege, hogy az élővilágot a természetes fejlődési folyamatok során kialakult gazdagságában, sokféleségében őrizze meg. A fás legelők természetközeli élőhelyet teremtettek azoknak a fajoknak, amelyek eredendően is az erdők és nyílt térségek határterületén éltek.

Tehát annak ellenére, hogy a fás legelők emberi tevékenység hatására jöttek létre, olyan természeti értékeket őriznek, illetve olyan fajoknak kínálnak megtelepedési lehetőséget, amelyeknek élőhelye erősen megfogyatkozott. Ezt a lehetőséget kizárólag olyan módon lehet biztosítani, ha a hagyományos gazdálkodási gyakorlat nem korlátozandó, éppen ellenkezőleg, elengedhetetlen feltétele az élőhelyek hosszú távú fennmaradásának; ennek elmaradása veszélyeztetheti a fás legelők megőrzését.

Forrás: Kistermelők Lapja

Szaklap, amelyben a cikk megjelent: