0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2026. március 8.

A Blaha Lujza tér zöld oldala

A Magyar Tájépítészek Szövetsége tavaly harmadik alkalommal hirdette meg a Tájépítészeti Nívódíj nyílt pályázatát tíz kategóriában, melyre hetven pályamű érkezett.

A pályázat kiírói ezzel a kétévente átadott elismeréssel is szeretnék ráirányítani a figyelmet a magas színvonalon megvalósult tájépítészeti alkotásokra. Bemutatjuk ezeket a munkákat, hogy újszerűségükkel, műszaki és esztétikai kiválóságukkal, a fenntartható fejlődés elveinek alkalmazásával követendő példát jelenthessenek minden kertbarát számára. A közterek, sétálóutcák, sétányok kategória nyertese a budapesti Blaha Lujza tér lett.

A tér megújítása komplex, multidiszciplináris városépítészeti beavatkozás, amely példát mutat arra, hogyan lehet egy történeti jelentőségű, forgalmas csomópontot a 21. század elvárásainak megfelelően, fenntartható módon, közösségi és kulturális értékek mentén újraértelmezni – emelték ki a tervezők munkájuk bemutatásakor.

A tér minőségi tájépítészeti megújításán túl kiemelt szempont volt a tervezés során a gyalogos használhatóság növelése, a közúti gépjárműforgalom megszüntetése, valamint a térfalakat adó épületekhez való szerkezeti kapcsolódás.

A helyszín gazdag történelmi múltja miatt a szellemi és a kulturális örökség megőrzése is fontos szerepet kapott.

Emiatt a tér több pontjára a színházi bársonyszékekre emlékeztető bordó forgószékek kerültek, a burkolatban megjelenítették a lebontott színházi épület körvonalát, elhelyeztek egy emléktáblát, valamint áthelyezték a felújított színházi emlékkövet is. A növénykazettákra a Népszínház egykor híres előadásait megidézve korabeli karikatúrák, fényképek alapján készült bronzplasztikák kerültek. A Corvin áruház felújítása is egy időben zajlott a tér átalakításával, így valóban egységes gyalogos felület jött létre.

A növényzet

Ha manapság valaki csak átsétál a téren, gyönyörködni tud a fenntarthatóságot és biodiverzitást segítő színes lombú és virágú cserjékkel, évelőkkel sűrűn beültetett növénykazettákban, és a már most is több-kevesebb árnyat adó lombos fákban. A terület korábban a közlekedési csomópont melletti szervizút és parkoló volt, ez alakult át fásított köztérré.

Fotó: Csatlós Norbert és Glázer Attila (Lépték-Terv tájépítész iroda)

A koros fák egy részét megtartották a téren, és kiegészítették 80 új lombos fával a városi hőszigethatás csökkentésére és az árnyékolás biztosítására. 2000 négyzetméteren Stockholm faültetési rendszer (SFR) segíti a fák hosszú életképességét a városi környezetben. Ezt a technológiát Budapesten korábban ekkora területen még nem alkalmazták. A gyökércellás fahelyek az épülethomlokzat előtt vannak.

Közlekedés és közösségi funkciók

Vízáteresztő burkolatok segítik a csapadék talajba szivárgását, a vízelfolyás csökkentését. Így több víz kerül a növények gyökereihez, de a felület mégis kielégíti a nagy gyalogosforgalom igényeit is.

A minél zavartalanabb gyalogosközlekedést taktilis vezetősávok és figyelmeztető sávok segítik. Az új ülőfelületek, asztalok, ivókút, kerékpártámaszok, hulladékgyűjtők a közösségi funkciót bővítik.

A tér megújulásával új lendületet kap a terület közösségi élete, amelyet tovább erősít az újonnan elhelyezett különleges találkozópont is, a randipont – azaz, ahogy Budapest Főváros szavazásán elnevezték, a „Tala Lujza” monolitja. Ez és ehhez hasonló elemek megjelenésével a tér még személyesebb és szerethetőbb hely lesz a városlakók számára.

A vízjátékok

A süllyesztett vízjáték esztétikai elem, de emellett mikroklíma-javító feladatot is betölt a nyári időszakban. A tér jellegzetes, sokak által kedvelt gombaszökőkútja megmaradt, felújították és áthelyezték. Így a belső tér is kapott vízarchitektúrát, ami tovább növeli az ott tartózkodás komfortérzetét.

Forrás: Kertbarát Magazin

Szaklap, amelyben a cikk megjelent: