Ma már modern sajtüzem és sajtútállomás található a tanya központjában, amelyet az első termékfeldolgozásra kiírt pályázatból kezdtek el kialakítani, és 2014-től itt készülnek a Maszlik-sajtok. Ágnes tapasztalata szerint a sajtkészítés oktatása eléggé hiányos Magyarországon, ezért a mai napig minden lehetőséget megragad az ismeretek bővítésére.
Külföldi képzéseken vesz részt és sajtmesterektől tanul. Azt mondja, hiába készíti már több mint tíz éve a sajtokat, ez egy olyan szakma, ahol egész életen át van mit tanulni, és nem szabad elzárkózni az újdonságoktól.
Kezdetben gomolysajtokkal foglalkozott, mint szinte minden sajtkészítő. Amikor szóba került a termékbővítés, Ágnes felkiált:
– Na, itt álljunk meg! Ismerni kell a határainkat, mindent nem lehet. Egy sajt gyártása, technológiája, érlelése komoly feladat, mindegyik teljesen mást igényel. Például az ementáli gyártásához három különböző érlelő szükséges. Ezért jól át kell gondolni, mit szeretnénk.
Az alapot a friss termékek adják, a hőkezelt tej, a túró, a joghurtok és az ízesített gomolyasajtok a leggyorsabban megtérülő termékek, ezek értékesítéséből lesz a leghamarabb bevétel. Ágnes itt megjegyzi, hogy a gomolyát hajlamosak vagyunk lenézni, pedig nem szabad. Friss sajt, amelynek magas a savótartalma, és ne felejtsük el, hogy a savó valóságos kincs a szervezet számára. A parenyicából nem tud eleget készíteni, annyira népszerű.
– Parenyica sajtot eleinte egyáltalán nem akartam készíteni, mert teljes egészében kézimunkával készül. Mégis izgatta a fantáziámat: egy évig kísérleteztem azzal, hogyan készítsem elő úgy a sajtalapot, hogy hétfőn a két segítőm tudja nyújtani, tekerni – emlékszik vissza a kezdetekre. Végül megérte a fáradozás, mert 2019-ben egy csehországi sajtversenyen a Maszlik-parenyica sajt az abszolút 1. helyezést kapta. Ezután a cseh sajtosok hónapokig erről beszéltek. Ma már hetente 2500 liter tejből készül ez a sajtféleség.
Hosszabb, két-három hónapos érlelésű „trappista jellegű” palóc félkemény sajt és hosszú egyéves érlelésű kemény sajtok is készülnek a manufaktúrában. Ezek összefüggésbe hozhatók a fagyiszezonnal. Tavasztól őszig nagy kereslet mutatkozik a kiváló minőségű tej iránt, amit a cukrászdák fagylaltkészítéshez használnak. Ági büszke arra, hogy a rétsági Fazekas Cukrászda világversenygyőztes fagylaltja Maszlik-tejből készült. Ha pedig véget ér a fagylaltszezon, a megmaradt tejet használja fel Ági a hosszú érlelésű sajtokhoz, amelyek kőpincében várják, hogy tökéletesre érjenek – tavaly 100 darab sajtkorong érlelődött ebben a pincében. Ezekkel a termékekkel egy Michelin-csillagos étteremben találkozhatnak a sajtkedvelők.
A szigorú logisztikára nagy szükség van, ugyanis jelenleg 200 szarvasmarhát tartanak a telepen, a tejelők naponta 2500 liter tejet adnak, a teheneket a legmodernebb technológiával felszerelt robotfejőházban fejik.
A hosszú évek tapasztalata azt mutatja, hogy gabonát eladásra termelni ma nem érdemes. A szántóterületeket úgy használják, hogy biztosítsák belőlük az állatok takarmányozását. A tehenek savanyított takarmányt kapnak, a silót is maguk készítik. A széna a saját kaszálókról származik, de idén ez nagy fejtörést okozott: ami korábban egész évben kitartott, most kevés, csak decemberig elég. Ági szerint az idei év volt ebből a szempontból eddig a legkritikusabb.
A generációváltással viszont nem lesz gond a Maszlik Gazdaságban, mert mind a három gyerekük a családi gazdaságot választotta. Anna közgazdász, ő tartja a kereskedőkkel a kapcsolatot és végzi az adminisztrációt. A férje szakács, nagy segítség a rendezvényeken, kitelepüléseken. Júlia élelmiszermérnök, a sajtüzemben dolgozik, ő veszi majd át az üzem vezetését, a férje pedig a növénytermesztési ágazatot irányítja. Zoltán frissen diplomázott takarmányozási és takarmánybiztonsági mérnök, míg párja vidékfejlesztési agrármérnökként végzett. Mindannyian Szentén élnek. Hozzájuk kötődik a gazdaság legnagyobb beruházása, a robotos istálló, amely a Covid-járvány idején készült el, jelentős hitellel.
A következő évek legfontosabb célja, hogy a három fiatal családot úgy irányítsák és támogassák a gazdaságban, hogy a későbbiekben is harmonikusan tudjanak majd együtt dolgozni. Ágnes vágya a tanya szépítése, parkosítása, szeretné úgy látni, mint azokat a külföldi gazdaságokat, ahol megfordult. Nagyon jó volt hallani, amikor azt mondta, ha újrakezdené, ugyanezt csinálná, ugyanígy élne, a sok-sok munkával együtt is.
