Az emberi test nagyjából 60-70 százaléka víz, ami már önmagában jelzi, hogy nem csupán egy italról, hanem a biológiai folyamataink alapvető közegéről van szó. A víz felel a tápanyagok szállításáért, a testhőmérséklet szabályozásáért, az ízületek kenéséért és a méreganyagok kiválasztásáért. Ha a szervezetünk vízkészlete akár csak 1-2 százalékkal csökken, máris jelentkeznek a dehidratáció jelei: fáradtság, fejfájás és a koncentrációs készség lanyhulása.

Mennyi az annyi? A hidratáció egyéni receptje

Gyakran hallani a bűvös „napi két liter” szabályt, de a valóság ennél árnyaltabb. A folyadékszükségletünket nagyban befolyásolja a testsúlyunk, az aktivitási szintünk, az életkorunk és a környezeti hőmérséklet. Egy általános ökölszabály szerint testsúlykilogrammonként körülbelül 30-40 milliliter folyadékra van szükségünk naponta.

Ásványvíz vagy csapvíz: a nagy dilemma

Sokan bizonytalanok abban, hogy jó e csapvizet fogyasztani, vagy vegyünk ásványvizet. Ha utóbbit isszuk akkor ott van a dilemma a palack miatt a mikroműanyagok kérdése… Az ásványvíz jogilag meghatározott fogalom: olyan, felszín alatti vízadó rétegből származó vizet jelent, amely természetes állapotában tiszta, és összetétele állandó. Nem kezelhetik vegyszerekkel, és literenként legalább 500 mg (vagy bizonyos esetekben kevesebb, de speciális összetételű) ásványi anyagot kell tartalmaznia.

A csapvíz ezzel szemben Magyarország nagy részén kiváló minőségű, szigorúan ellenőrzött „élelmiszer”. Előnye az olcsósága és a környezetkímélő mivolta, hiszen nem termelünk vele műanyag hulladékot. Ha a lakóhelyünkön régi a csőhálózat, egy egyszerű konyhai szűrő megoldhatja a mellékíz-problémákat. Az ásványvíz akkor jobb választás, ha aktívan sportolunk vagy fokozottan izzadunk, mivel ilyenkor a szervezetnek szüksége van az extra elektrolit-pótlásra.