Zsigmond Vince elmondta, hogy az arborétumok és botanikus kertek nagy értéke az állandóságuk: olyan vonzó értékeket hordoznak, amelyek érdeklik az embereket, az ottani tevékenységek közügyet szolgálnak.
Emlékeztetett, hogy az ilyen intézmények feladata élő növénygyűjtemények fenntartása, „élő múzeumok”. Mint mondta, a múzeumokkal ellentétben viszont az élő, növényi gyűjteményekről gondoskodni kell, összetételük dinamikusan változik, „hiszen ami él, az el is pusztul”. Emellett
– tette hozzá.
Fotó: MMG/Csatlós Norbert
Arra is kitért, hogy az arborétumoknak és botanikus kerteknek kutatási, oktatási, természetvédelmi, ismeretterjesztő, valamint a környezeti neveléshez kapcsolódó funkciója is van, tág kulturális és tudományos kapcsolódási lehetőségekkel. Ezeken a természetvédelmi területeken a védett fajok nemcsak megőrizhetőek, de folyamatosan megfigyelhetőek is, és visszatelepítésre is alkalmasak – részletezte.
Fotó: MMG/Csatlós Norbert
Az arborétumokban és botanikus kertekben az év fajainak többségével is lehet találkozni: az idei év fája, a kecskefűz tíz, az év gyógynövénye, a kerti kakukkfű 13 tagkertben is látható. Az év kétéltűje, a fürgegyík tíz gyűjteményes kertben is megfigyelhető, az év vadvirága, a védett homoki árvalányhaj pedig kettőben.
2026-ban több mint 30 jeles napon kínálnak programokat országszerte az arborétumokban és botanikus kertekben, a legtöbb helyszínen a Föld napján és a madarak és fák napján várják majd a látogatókat.
Több intézmény kert-, képző-, és zeneművészeti programot is kínál, lesznek önkénteseket bevonó események, és egyre népszerűbb az idős fákat ünneplő Bölcs Fák program is.
