– Nem kell átépíteni az ólakat, a technológiát a meglévő eszközökhöz kapcsoljuk – ismerteti a szakember. – A mikrofonok éjszaka is működnek, ha például a hőmérséklet rendellenesen magasra emelkedik, vagy a szellőzés nem megfelelő, a madarak hangja már korán jelzi a problémát, és a rendszer riasztással figyelmezteti a gazdát, még mielőtt szemmel látható tünet jelentkezne.

A feldolgozás a gazdaságon belül, helyben történik, így nincs szükség állandó internetkapcsolatra. A rendszer valós időben küld értesítést a gazda telefonjára vagy számítógépére. Ez rengeteg munkát takarít meg, a non-invazív módszer az egész állományt lefedheti, és nem igényel folyamatos emberi jelenlétet vagy az állatok kézi vizsgálatát. A gyakorlatban ezek a jelzések gyorsan eljutnak a gazdához, aki így még azelőtt beavatkozhat, hogy a probléma szemmel látható következményekkel járna. Vagyis nemcsak a már bekövetkezett bajokra reagálhat, hanem lehetősége nyílik megelőzni azokat.

Előnyök, kihívások és jövőkép

Az állatjóllét és a termelékenység kéz a kézben járnak. Minél hamarabb avatkozunk be, annál könnyebb és gazdaságilag is kifizetődőbb megoldani a problémát. Így például csökkenhet a halálozás aránya, javulhat az állatok takarmányértékesítése, és megelőzhetővé válnak a súlyosabb járványkitörések.

Ez kulcsfontosságú az állomány túlélési esélyei szempontjából, hiszen már a kisebb stresszokozók – például a hőség, rossz szellőzés vagy túlzsúfoltság – is finomhangolhatóvá válnak a környezet módosításával.

Természetesen a megoldásnak vannak korlátai is. A baromfiudvarok gyakran igen zajosak, és a háttérhangok (például a ventilátorok vagy szárítók zaja) befolyásolhatják a felvételek minőségét. Egy japán kutatócsoport megállapította, hogy a mesterséges intelligencia (MI) pontossága fajonként és környezeti feltételek szerint változhat, ráadásul a madarak a hangokon túl testbeszéddel is kommunikálhatnak. Ezek alapján Suresh Neethirajan hangsúlyozza, az MI eredményeit mindig indikátorként kell kezelni, nem hivatalos diagnózisként. A riasztások inkább abban segítenek, hogy a gazda közelebbről is megvizsgáljon egy problémát, de nem helyettesítik a szakember tapasztalatát.

– Ezt az eszközt az állattenyésztők és az állatorvosok támogatására fejlesztettük, nem azok helyettesítésére – hangsúlyozza. Egy jól megtervezett rendszer segíthet erősíteni a gazda és az állatok közti kapcsolatot is, hiszen olyan apró jelekre hívja fel a figyelmet, amelyeket nagy létszámú telepen egyedül nehéz lenne észrevenni.

– Az MI valóban javíthatja a jólétet, ha időben felismerjük vele a madarak bajait, és ezáltal kevésbé radikális beavatkozásokat tudunk alkalmazni – mondja a szakember. – Ugyanakkor fennáll a veszélye annak, hogy a termelés növelése marad cél. Az igazán jó eredmények akkor születnek, ha a jólét már a kezdetektől alapvető szempont, nem pedig másodlagos.

Úgy véli, ezek költségei olyan mértékben csökkennek majd, hogy idővel a legkisebb gazdaságok számára is elérhetővé válnak. – Ideális esetben a legkisebb kistermelő is ugyan­olyan jóléti információkhoz juthat, mint a legnagyobb üzem – mutatott rá. Véleménye szerint középtávon egyre több telepen jelennek meg hasonló rendszerek, hiszen előnyeik nyilvánvalóak, gyorsan, kíméletesen és pontosan jelzik a stressz jeleit, ezáltal javítva az állatok életminőségét és a termelés megbízhatóságát.

Ha a technológia képessé tesz bennünket az állatok jólétének pontosabb megértésére, azzal együtt felelősség is jár. – A tyúkok nem csupán néma termelési egységek, a hangjuk tele van jelentéssel: félelmet, kényelmetlenséget vagy stresszt közölnek velünk – hangsúlyozta. – A mesterséges intelligencia célja az, hogy segítse a gazdát az állatok jelzéseinek észlelésében, ne pedig eltávolítsa őt tőlük.