Szerző: Dr. Áldorfai György
Ezek kezelésére nyújt segítséget a mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer IV. pilléreként a mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszer, amelynek működését Dr. Áldorfai György, az Agrárközgazdasági Intézet kutatója mutatja be.
A mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszer (MKBR) önkéntes alapon működik, csatlakozni minden évben február 1–28. között lehet, a tagság pedig legalább három évre szól. A tagok évente krízisbiztosítási hozzájárulást fizetnek, amelyet a használt termőföldterület és az átlagos állatállomány nagysága alapján határoznak meg. Lényeges jellemzője a rendszernek, hogy az MKBR-ben kizárólag mezőgazdasági alaptevékenység számolható el.
Fotó: MMG Archiv
Megjelenik az öngondoskodás
A rendszerben a jövedelem megállapítása három különböző módszer alapján történhet:
• „A” módszer: a jövedelemkimutatás a kettős könyvvitel szabályai szerint nyilvántartott egyéni adatok alapján történik. Minden termelő választhatja, de a kettős könyvvezetésre kötelezettek számára kötelező.
• „B” módszer: az egyszeres könyvvitel szabályai szerint teljeskörűen nyilvántartott, készletértékkel korrigált egyéni bevételi és költségadatok alapján történik. Az egyszeres könyvelést vezető, teljes körű költségnyilvántartással rendelkező termelők számára kötelező.
• „C” módszer: az egyszeres könyvvitel szerint nyilvántartott, készletértékkel korrigált bevételi adatok és az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) által megajánlott költségadatok alapján történik. Minden egyszeres könyvelést a vezető választhatja.
Az MBKR finanszírozási forrása a Kölcsönös Kockázatkezelési/Krízisbiztosítási Alap, amely az öngondoskodó tagi hozzájárulások (30 százalék) és EU-s forrás (70 százalék) kombinációjával kínál megoldást a jövedelemcsökkenés részbeni kompenzálására mind a növénytermesztők, mind az állattenyésztők részére.
Kompenzációra akkor jogosult az üzem, ha a tárgyévi, üzemméretre (standard termelési érték – STÉ) jutó mezőgazdasági jövedelme a referencia-időszakhoz képest – neki fel nem róható okból – több mint 30 százalékkal csökken. A kompenzáció fontos alapköve, hogy a referenciajövedelem nem lehet negatív. A megállapított kompenzáció a jövedelemkiesés 69,9 százalékát fedezi, azonban forráshiány esetén jóváhagyási arány alkalmazandó, vagyis arányos csökkentésre kerül sor.
Az alföldi vármegyék viszik a prímet
Az MKBR 2021-es indulásától 2024 végéig összesen 228 üzem csatlakozott, közülük 194 üzem maradt rendes tag 2024-ben (34 üzem kilépett). A csatlakozott gazdálkodók többsége Bács-Kiskun, Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Csongrád-Csanád vármegyéből érkezett. A rendszerhez 2025-ben 15 új üzem csatlakozott, és 14-en kiléptek. Mindennek ellenére, a STÉ-t figyelembe véve a rendszer folyamatos bővülést mutat. Így a Kölcsönös Kockázatkezelési/Krízisbiztosítási Alap folyamatosan növekszik, hiszen a STÉ-nek és a hozzájárulás összegének az alapja a terület és az átlaglétszám, ezek határozzák meg az alap összegét.
A tagok 45,4 százaléka állattartó, 44,3 százaléka növénytermesztő, 9,3 százaléka vegyes gazdaság és 1 százaléka nem volt besorolható – hiányos adatszolgáltatás miatt – 2024-ben. A tevékenységi irányok közül a szakosodott baromfitartók (26,3 százalék), a szántóföldi növénytermesztők (20,6 százalék), a sertéstartók (17,5 százalék) és a gyümölcstermesztők (16,5 százalék) vannak jelen legnagyobb arányban.
Üzemméret szerint a tagok 42,4 százaléka nagy (STÉ-3 méretkategória), 27,3 százaléka közepes (STÉ-2 méretkategória), 30,3 százaléka kis (STÉ-1 méretkategória) gazdaság volt 2024-ben. A rendszer tehát nem kizárólag a nagyüzemek eszköze: minden méretkategória képviselteti magát.
