Az Európai Unió Bírósága 2017-ben mondta ki, hogy a növényi készítményeket nem illethetik tejtermékekre jellemző kifejezésekkel.  A testület megállapította, hogy ellentétes az uniós szabályokkal, ha a tej és tejtermék megjelölést forgalmazáskor vagy reklámozáskor tisztán növényi termékek megnevezésére használják.

Ennek értelmében növényi termékek nem hozhatók uniós forgalomba, „tej”, „tejszín”, „vaj”, „sajt” vagy „joghurt” elnevezésekkel, mert e megjelöléseket az uniós jog az állati eredetű termékek számára tartja fenn. Ezt a döntést azóta jogszabályokba is átültették – vázolta fel a jogi helyzetet Harcz Zoltán.

Vannak még „gyöngyszemek”

Természetesen vannak ügyek, amelyeket még nem tudott sem a terméktanács mi, sem a hatóságok megemészteni és lezárni, ilyenek például a ’Not Milk’ vagy a ’Like Milk’ esetek, amely megnevezések átcsúsztak a rostán – tette hozzá. Egy komplett lista elérhető terméktanács weboldalán az általuk az illetékes hatóságoknak továbbított bejelentéseinkről, olyan gyöngyszemekkel, mint a „NOMILK”, a „gabonatej”, a „borsótej”, a „vajgarin”, illetve a „MYLK” vagy „MLIK” néven forgalmazott növényi italok.

Visszás helyzetet teremt, hogy a növényi tej- és tejtermékutánzatokat gyártók a valódi tejféleségekhez köthető olyan – pozitív üzenettel bíró – kifejezéseket használnak, mint amilyen például a „vajas ízű margarin”, a „növényi alapú sajt”, a „sajt ízű növényi sajt”, a „növényi alapú termék joghurtkultúrával” vagy a „növényi tejföl”. Ezek közül is kiemelkedik a vaj: tápláló, egészséges, létfontosságú zsírokat és tápanyagokat tartalmaz, így a „vajas ízzel” meg lehet zavarni a fogyasztót, aki azt hiszi, hogy nem is margarint vesz.

Az alternatív, növényi alapú termékek gyártói tehát gyakran nem csak termékeik önálló értékeivel és tulajdonságaival kampányolnak, hanem a termékelőnyök között kifejezetten a tejtermékekre utaló, azokra emlékeztető és jellemző megfogalmazásokat használnak, amelyek alkalmasak lehetnek a kevésbé tájékozott fogyasztók megtévesztésére is.

A terméktanács weboldalán transzparensen közzétett felszólalások száma ugyanakkor évről-évre csökken. Először megkeressük a vállalkozást, kérjük a hiba javítását és ha ez nem történik meg, csak akkor fordulunk a hatóságokhoz – mondta az ügyvezető igazgató. Az előírások egyértelműek, ezért túl sok vita nincs. A hatósági döntések többfélék: jogsértés megállapítása, élelmiszer-ellenőrzési bírság és eljárási költség kiszabása, valamint a jelölési hibák kijavítására kötelezés a legjellemzőbb.

Világosan kell látni – és ebben a szabályozásnak és a hatósági gyakorlatnak is következetesnek kell lennie –, hogy